A kormány legutóbb június 20-án kérte fel az EKB-t véleményalkotásra. Az EKB nyolc nap alatt készítette el, és június 29-én tette közzé véleményét az adott kérdésről, akkor az MNB-ről szóló törvényre vonatkozó módosító javaslatról.
A frankfurti székhelyű intézmény elé ezúttal a tranzakciós illetékről szóló törvényjavaslathoz az az előző héten benyújtott módosító indítvány került, amely szerint az MNB-re is kiterjedne az illetékfizetési kötelezettség. A lépésre a kormány munkavédelmi programjával összefüggésben került sor, amelyhez a szükséges forrásokat a kormány részben azzal kívánja biztosítani, hogy a jegybank és az államkincstár ügyleteire is kiterjesztené a tranzakciós illetéket.
A jegybank véleménye
Simor András MNB-elnök szerint a javaslat értelmezhetetlen, veszélyes és jogellenes. Értelmezhetetlen, mert a költségvetés számára nem jelent tartós bevételt, hiszen azt a közel 100 milliárd forintos veszteséget, amelyet a jegybank 2013-ban elszenved, a büdzsének 2014-ben meg kell térítenie az MNB számára. Ugyanezért veszélyes is, mert azt a látszatot kelti, mintha a kormány a költségvetés kozmetikázásának eszközével kívánna élni. S mivel a túlzottdeficit-eljárás keretében az unió nemcsak a büdzsé hiányát, hanem a strukturális hiányt is vizsgálja, a probléma nincs megoldva. Végül a javaslat azért jogellenes, mert a jegybanki függetlenséget sérti a jegybanki pénzeszközök szabad felhasználásának korlátozása.
A jegybankelnök azt is jelezte a hét első napján, hogy a tranzakciós illeték hatását nem kívánják áthárítani a kereskedelmi bankokra, mivel annak hatása mintegy 2,5 százalékpontos kamatcsökkentésnek felelne meg. Ha ilyen mértékű vágást a Monetáris Tanács indokoltnak tekintene, megtenné azt saját hatáskörben is.
A politikus érvei
Rogán Antal kedden úgy nyilatkozott, hogy nem biztos abban, hogy a jegybank elnökének az a döntése, amely szerint a tranzakciós illetéket nem hárítja tovább a bankokra helyes, ám mivel az MNB független intézmény a lépést nem kívánja kritizálni.
A Fidesz parlamenti frakcióvezetője úgy gondolja: ha minden kereskedelmi bankban fizetni kell az átutalások után a tranzakciós illetéket, akkor nagyon nehéz megmagyarázni, hogy a Magyar Nemzeti Bankban miért nem kell. A jegybankelnök által említett 100 milliárdos veszteség kapcsán azt mondta: egyelőre nem tudni, hogy lesz-e az MNB-nek vesztesége, és ha igen, akkor az mennyi lesz. Mindezzel együtt álláspontja alapján Simor Andrásnak nem kellett volna rögtön "ezt a típusú" nyilatkozatot megtennie, hanem érdemes lett volna megfontolnia, hogy esetleg milyen körben hárítanák át a tranzakciós díjat és milyenben nem.