Az Európai Unió tagországai szeptember végén döntöttek Görögország ideiglenes fiskális politikájának befejezéséről, amelyet 2009-ben vezettek be az országban a közpénzek kritikus állapota és a túlzott költségvetési hiány miatt. Görögország most valószínűleg elérkezett az egyik utolsó lépéshez, hogy lezárja azt a közel tíz éves időszakot, amikor az ország finanszírozása az Európai Unió és az IMF (Nemzetközi Valutaalap) mentőprogramjaitól függött.
Habár az uniós határozat várható volt, Görögország és a külföldi befektetők számára szimbolikus jelentőséggel bír, ugyanis a piacok azt az információt kapták, hogy a görög államháztartás ismét ellenőrzés alá kerül. Görögországnak már sikerült jelentősen eltávolodnia a GDP 3%-át kitevő államháztartási hiánytól, sőt, 2016-ban az ország 0,7 százalékos költségvetési többletet mutatott ki. A legfrissebb adatok szerint a görög gazdaság élénkülése többnyire a kulcsfontosságú ágazatoknak köszönhető.
Idén júliusban Görögországnak - az elmúlt három év után - ismét sikerült bekerülnie a tőkepiacokra, ahol sikeresen jegyzett 5 éves államkötvényeket összesen 4 milliárd euró értékben. Ha Görögország megőrzi jelenlegi hozzáállását, és továbbra is felelősen viszonyul a költségvetéséhez várható, hogy már a jövő év közepén felmondhatja utolsó mentőprogramjait (ún. bailout), és visszatérhet a teljes piaci finanszírozáshoz. Az elmúlt hetekben lehetősége nyílt továbbá arra is, hogy az Európai Központi Bank (ECB) eszközvásárlási programjának keretében (quantiative easing) fedezett kötvényeket is vásároljon a Görög Nemzeti Banktól.
Mivel Görögország gazdasági helyzete javult az utóbbi években, felmerül a kérdés, hogy a görög eszközök most vonzó befektetési lehetőséget jelentenek-e? „Ha a görög államkötvényeket és a bankszektort nézzük, véleményünk szerint érdekes befektetési lehetőségek nyílnak. Abból a feltevésből indulunk ki, hogy Görögországban a következő években sor kerül a szükséges szerkezeti reformok végrehajtására, amelyek segítik felgyorsítani a gazdasági növekedést. Példaként felhozhatjuk Írországot, Portugáliát vagy Magyarországot is. Ezek az országok szintén költségvetési válsággal néztek szembe, de többé-kevésbé sikerrel leküzdötték azt, és azok a befektetők, akik időben invesztáltak, átlag feletti hozamokat értek el ezeken a piacokon.” – mondta František Kovács, az AKCENTA CZ szakértője.
