„Adósságbombaként” emlegetik ezt az új jelenséget: a globális eladósodás olyan mértéket öltött, hogy a helyzetet nagy megrázkódtatás, válság nélkül nem lehet majd rendezni, mondják amerikai és nyugat-európai szakértők.
Jóllehet sok szó esik az USA kereskedelempolitikájáról, a legnagyobb gond nem ez, hanem az, hogy a világ legnagyobb gazdasága adósságcsapdába esett. 2011 óta sok államkötvényt igen alacsony kamatozással bocsátottak ki, azokat azonban 2020-ig várhatóan jóval magasabb kamatokkal kell majd újrafinanszírozni.
A kamatköltségek máris az amerikai szövetségi költségvetés kiadásainak több mint 9 százalékát emésztik fel, és ez a teher 16 százalékig emelkedhet. Amerika két legfontosabb hitelezője, Kína és Japán számára ebben a helyzetben előnyösebb lenne, ha megállapodnának a hiteltörlesztések határidőinek kiterjesztésében, mint ha a kamatterhek recessziót váltanak ki az USA-ban.
Külön probléma az amerikai vállalatok növekvő eladósodása, amely az elmúlt 10 évben csaknem megkétszereződött, és 5,3 ezer milliárd dollárral olyan nagyságrendet ért el, mint amilyen a 2001-es és a 2009-es válság idején volt tapasztalható.Ezeknek a hiteleknek a kétharmadát a következő 5 évben refinanszírozni kell, miközben a hitelkínálat csökken.
Az amerikai jegybank pénzügypolitikája nemcsak magasabb kamatokhoz vezet, hanem növeli a dollár árfolyamát is. Miután azonban 2008 óta megkétszereződtek a más devizákban felvett dollárhitelek, ez globális hitel- és bankválsághoz vezethet. Különösen két országot fenyeget ez a veszély: egyes kínai vállalatok már nem tudtak dollárhiteleket törleszteni, és sok török cég került nehéz helyzetbe.
(Forrás: Neue Zürcher Zeitung)
