A 245 forintos euró nagyon nem indokolt, tönkre teszi a gazdaságot, a kamatokon keresztül pedig a beruházási piacot. A jegybanki alapkamat csökkentése elengedhetetlen, csakúgy, mint az, hogy 255-265 forint/euró közöttire gyöngüljön a forint. Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, ismertetve az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáselemzési Intézet 1500 cég megkérdezésével végzett felmérésének eredményeit, az üzleti élet rákfenéjeként emlegette a tartósan túlerős forintot. Arra a kérdésünkre válaszolva, hogy a cégek kalkulálnak-e az energiahordozók drágulásával, elmondta, a dollár várható erősödésével együtt az olajár alapvetően megváltoztatja az importáló cégek pozícióit. Vagyis az elnökválasztás után Amerikában bizonyosan tényleg erősödni fog a dollár, amit az olajvásárló országok komolyan megéreznek.

A kamarai elemzésből egyébként kitűnik, hogy Magyarország elszalasztotta kihasználni a német idei konjunktúrát, jövőre pedig megint szerény, 1,5 százalékos növekedés várható a magyar gazdaság pozícióit alapvető módon meghatározó országban. A nálunk alig 4 százalékos növekedés a többi közép-kelet-európai országéhoz képest kevés. Számolni kell az amúgy természetes fogyasztási növekedési ütem-csökkenéssel is.  A cégek közül a pesszimistábban a kisebb vállalkozások, a legnagyobbak, kivált, ha külföldi tulajdonban vannak, optimistábbak - derül ki a kamarai cég tanulmányából.

Részletek az elemzésből:

MKIK Gazdaság és Vállalkozáselemzési Intézet (MKIK GVI)
2004. októberi
vállalati konjunktúra felvételének sajtótájékoztatójára készült tájékoztató

Kutatásvezető: Dr. Tóth István János (ügyvezető igazgató, MKIK GVI; tudományos főmunkatárs, MTA KTK)

1. A felvételről

2004. októberben az MKIK Gazdaság és Vállalkozáselemző Intézet (MKIK GVI) a területi kamarák közreműködésével, közel 12.000 céget keresett meg 2004 II. féléves vállalati konjunktúra vizsgálata során. A megkeresett cégek közül 1527 cég töltötte ki kérdőívünket, a vizsgálat ennyi cég válaszain alapul. A megkérdezett cégek 31%-a az iparba, 11%-a az építőiparba, 29%-a a kereskedelembe és az idegenforgalomba, 5%-uk a szállításba és 24%-uk az egyéb szolgáltató szektorba tartozik. A válaszadók 47%-a foglalkoztatott kevesebb, mint 10 főt, 32%-uknál a létszám 10 és 49 fő közé, 16%-uknál 50 és 249 fő közé esik, és 6%-uk létszáma meghaladja a 249 főt.

A adatfelvétel eredményeit a létszám szerint képzett egyes cégcsoportoknak a GDP-hez való becsült hozzájárulása alapján képzett súlyokkal súlyoztuk. Az alább közölt eredmények ezekre a súlyozott adatokra vonatkoznak.

A 2004 októberi konjunktúra felvétel eredményei (a GVI Konjunktúra Mutató és ennek összetevői) egyértelműen a magyar gazdaság növekedési ütemének további lassulását jelzik. Más adatfelvételek (Kopint-Datorg júliusi konjunktúra felvétele és a legnagyobb exportálók konjunktúra felvételének júliusi eredményei) már tartalmaztak erre vonatkozó jeleket. Az MKIK GVI októberi vállalati felvétel megerősíti azt, hogy 2004 III. negyedévében tovább lassult a gazdasági növekedés üteme és IV. negyedévében valószínűleg ez a tendencia folytatódni fog. Mindemellett az ütemcsökkenés a II. negyedévi 4%-os GDP növekedési ütemhez képest valósul meg, azaz feltehetően 3,6-3,9 %-os növekedési ütemek valószínűsíthetők 2004. utolsó két negyedévében - azaz a magyar növekedési ütem továbbra is az EU átlag feletti lesz, de el fog maradni kelet-közép európai országok várhatóan 5% feletti átlagától. Az ütemlassulás megítélésében az az érdekes jelenség, hogy ez most egyöntetűbb, mint a korábbi, 2003 októberi és 2004 áprilisi felvételekből az alsó fordulópontra és a gazdasági növekedés gyorsuló ütemére vonatkozó várakozások voltak. Egyrészt a KM-et alkotó mutatók mindegyikében lefelé mutató korrekció figyelhető meg áprilishoz képest, másrészt a cégek egyes csoportjainak véleménye hasonló az ütemcsökkenés tekintetében.

Ezt a tendenciát két makro mutató alakulása is aláhúzza: egyrészt a magyar export szempontjából kardinális német gazdasági konjunktúrában is inkább a korábbi szint megtartására és 2005-ben 1,5%-os GDP növekedési ütemre, azaz 2004-hez képest 0,3 százalékpontos ütemlassulásra lehet számítani az IFO előrejelzése szerint, miközben az IFO BCI legújabb adatai is a német cégek várakozásainak stabilizálódásáról tanúskodnak. Másrészt a kis magyar vállalkozások üzleti helyzetét befolyásoló tényező, a hazai fogyasztás növekedési üteme a II. negyedévi 4,7%-os csúcs után várhatóan csökkenni fog a második félévben.

A konjunktúra mutató (GVI KM) értéke a legmagasabb az iparban és az üzleti szolgáltatásoknál, valamint az építőiparban, alacsonyabb a kereskedelemben, az idegenforgalomban és a szállításban. Javulás egyedül az üzleti szolgáltatásoknál és a szállításnál láthatunk. A legnagyobb különbséget a cégek tulajdonosi típusai között lehet megfigyelni: többségében külföldi tulajdonban lévő cégek várakozása jóval kedvezőbbek, mint a többi cégé, bár minden cégcsoportnál a várakozások romlása dominál. A nagy cégek várakozásai a legkedvezőbbek és a mikro-vállalkozásoké a legkedvezőtlenebbek, miközben minden cégcsoportban romlott a konjunktúra mutató értéke.

A GVI Konjunktúra Mutató csökkenését figyelhetjük meg a nem exportáló és a legalább 2/3-ban exportáló cégek körében. Egyedül azoknál a cégeknél, amelyek egyaránt és közel hasonló arányban szállítanak belföldre és külpiacokra is, látható némi javulás.

A Konjunktúra Mutatóban megfigyelhető romlás a beruházási aktivitás várható alakulására is jellemző: a második félévben nem várható a 2004. első félévére jellemző, kimagasló 13,5%-os ütem megismétlődése. Hozzá kell ehhez tenni, hogy 2004 II. félévben még így is magasabb ütemre kell számítani, mint az előző év második félévében (5%). A beruházások volumenének növekedése leginkább az idegenforgalmi és a szállításba tartozó cégekre, míg legkevésbé az ipari vállalkozások említették ezt. A beruházások várható növekedése mögött 2004 II. félévben is leginkább a külföldi tőke áll: a külföldi többségi tulajdonban lévő cégek közel 54%-ánál nő várhatóan a beruházási aktivitás, miközben a tisztán magyar tulajdonban lévők csak 34%-ánál.

Kedvezőtlenül alakulnak a cégek létszámbővítési szándékai is: míg fél évvel ezelőtt nagyjából ugyanannyi cég tervezett létszámleépítést, mint létszámfelvételt, addig a 2004. októberben már 31%-uk tervezi csökkenteni és 15%-uk növelni a foglalkoztatottak számát, míg a cégek 54%-a nem számol változással. A létszámot a többségi külföldi tulajdonban lévő cégek nagyobb aránya tervezi növelni, mint a magyar tulajdonban lévők (28% és 12%), miközben a létszám csökkenését tervező cégek legnagyobb arányban ott fordul elő (44%) ahol, a külföldi tulajdon kisebbségben van. A létszám csökkentést tervező cégek aránya egyszerre nő a cégek növekedésével: a mikro-vállalkozások 8,5%-a, a 10-49 főt foglalkoztatók 18%-a, az 50-249 főt foglalkoztatók 27%-a és a 250 fő felettiek 43%-a fontolgat leépítést.

Az átlagos kapacitáskihasználás a cégek körében 77,4%, ami jóval több, mint fél évvel ezelőtt és hosszabb távon növekvő tendenciát jelez. A várható kapacitáskihasználás esetében azonban csökkenő tendenciát láthatunk - bár itt magasabb kapacitáskihasználás várható 2004 IV. negyedévében, mint tavaly. Az összes forgalom a cégek többségében növekvő tendenciájú, és 2004. áprilishoz képest némileg nőtt a forgalmat növelő cégek aránya (38,2%-ról, 39,8%), de ennél nagyobb arányban nőtt azoknak a cégeknek a súlya, amelyeknél csökkent a forgalom (27%-ról, 30,7%-ra) - ez eredményezi összességében az összes értékesítés mutatójának kismértékű csökkenését. Emellett megfigyelhető, hogy a cégek a forgalom várható alakulását sokkal negatívabban látják: 35%-uk számít az értékesítési volumen csökkenésére és 20%-uk ennek növekedésére. Hozzá kell tennünk, hogy általában borúlátóbbak a cégek a várható, mint a múltbeli forgalom alakulásával kapcsolatos véleményeikben. Ha ezt is figyelembe vesszük, akkor a 2004.októberi várakozásaikat 2003 óta még a leginkább "optimistábbnak" tekinthetjük. Ez az eredmény nyitva hagyja azt a lehetőséget, hogy a várakozásoknak 2004. októberben a konjunktúra mutatónál (KM) megfigyelt romlása egy korrekciónak tudható be, míg a cégek hosszabb távon inkább a kedvező tendenciák fennmaradására, mint a várakozások romlásának folytatására számítanak.

A feltételezett októberi korrekció mögött három tényező hatását feltételezzük: egyrészt a cégek nem tudhatták függetleníteni magukat a kormányváltás okozta bizonytalanságoktól, illetve az október második felében nyilvánosságra került, a kormányzat által tervezett 2005-ös megszorító intézkedések várható, illetve vélt hatásaitól. Ennél azonban sokkal fontosabb az exportáló cégek üzleti helyzetét közvetlenül befolyásoló erős forint hatása, illetve a jegybanki kamat magas szintje nyomán a magas hitelkamat-szintnek leginkább a kis- és közepes cégeket érintő hatása. Az utóbbi e cégcsoport beruházási aktivitását fogja vissza, illetve készletfinanszírozását nehezíti - azaz rontja e cégcsoport növekedési lehetőségeit. E hatások hosszú távú fennállása esetén a 2004. októberi eredményeket már nem mint "korrekciót", hanem mint az üzleti kilátások romlásának nyitányát kell interpretálnunk.

A teljes anyag letölthető: www.gvi.hu