Az előzőeket erősíti, hogy a Szallas.hu foglalási adatai szerint a hotelek esetében nagyobb mértékű a foglalási számok visszaesése, mint a nem-hotel típusú szálláshelyeknél (pl. apartman, panzió, vendégház stb.).

„Egy főnek egy éjszaka átlagosan 18 százalékkal drágult, de értelemszerűen ehhez az átlaghoz jóval magasabb és alacsonyabb változás is hozzájárult, ha a szállástípusokat vagy akár a településeket is külön-külön vizsgáljuk – magyarázta Szabó Tamás. – A hotelek esetében ez magasabb, átlagosan 22 százalék, hiszen az ő áraikat nagyobb mértékben befolyásolják az üzemelési költségek emelkedése mellett a szolgáltatások árai, a munkaerő bérköltsége és az élelmiszerárak is.”

Így hat a gazdaságra a visszaesés

Míg a hotelek esetében 21 százalék a visszaesés foglalási darabszámban a nyárra vonatkozóan tavalyhoz képest, a nem hotel típusú szálláshelyek esetében 8 százalék a csökkenés. A Szallas.hu szakértői szerint nem lélegezhet fel a belföldi turizmus pusztán a non-hotel szektor kisebb léptékű visszaesése miatt. A turizmusban kiemelkedő az egymásrautaltság, a multiplikátor hatás, ami legegyszerűbben azt jelenti, hogy a turista által elköltött pénz hányszor kering az ország gazdaságában. Ha például egy hotel vendégköre vagy akár egy település nagy szállodáinak vendégköre csökken, az hatással van a térség gyógyfürdőjének, vendéglátó egységeinek és turisztikai attrakcióinak forgalmára is. Ha pedig csökken a költés a helyi éttermekben, az éttermek tulajdonosai is kevesebbet költenek mind az üzemeléshez szükséges beszerzésre, mind a saját privát vásárlásaikra. Így a vendégéjszakák számának csökkenése jelentős bevételkiesést okoz a magyar turizmusnak és a gazdaságnak egyaránt.