A betegszám csökkenésének oka lehet a globális kutatásszervezési preferenciák változása, vagy a szponzorok klinikai vizsgálati stratégiáinak átalakulása. Mindez ráirányítja a figyelmet arra, hogy a klinikai vizsgálati kapacitások fenntartása és fejlesztése kiemelt egészségpolitikai és iparági kérdéssé vált.

A klinikai vizsgálatok bőven túlmutatnak a gyógyszerfejlesztésen

„Magyarország – az évi 200-250 új klinikai vizsgálattal – még mindig meghatározó szerepet tölt be a nemzetközi gyógyszeripari klinikai kutatások piacán, azonban ez az érték csökkenő

tendenciát mutat. Az aktív klinikai vizsgálatok száma alapján Magyarország az Európai Unióban 2015-ben a hetedik helyet foglalta el, míg 2023-ban a kilencedik helyre csúszott le. Ezzel párhuzamosan a közép-kelet-európai régió több országában – így különösen Lengyelországban, Bulgáriában és Csehországban – a klinikai vizsgálatok terén erősödő aktivitás figyelhető meg” – mondta Dr. Szalóki Katalin, az AIPM igazgatója.

A kelet-közép-európai régió országai egyébként jól szerepelnek ebben az ágazatban. Ezt egyebek között az magyarázza, hogy a nyugat-európai országokhoz képest alacsonyabb költségekkel kell számolni és a páciensek részvételi hajlandósága nagyobb.

A szakember szerint a klinikai vizsgálatok az ezekben részt vevő országoknak nem csupán tudományos és egészségügyi előnyöket kínálnak, hanem jelentős gazdasági hasznot is hoznak. Ide sorolhatók a vizsgálati díjakból származó bevételek, a munkahelyteremtés, az adó- és járulékbefizetések és az infrastruktúra-fejlesztéshez kapcsolódó beruházások.