Mindenki számára érezhető köztehercsökkenést és átlátható adórendszer megalkotását kívánja elérni a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége - mondta Csomor Gábor, a szervezet ügyvezető igazgatója Szolnokon. A VOSZ idén nyolc helyszínen rendezi meg a helyi szervezetek segítségével a regionális egyeztető fórumait, amelynek idén is a Hallatjuk a Hangunkat címet adta. A sorozat első állomása Jász- Nagykun- Szolnok megyében volt.
A három éve kezdődött megyei, regionális egyeztetéseken tavaly a VOSZ a feketegazdaság ellen folytatott küzdelmet állította a rendezvénysorozata központjába. Ennek részeként a hat helyszínen megrendezett fórumokon a vállalkozók a gazdaság és a saját versenyképességük hátrányba szorulását is átbeszélték.
Az idei rendezvénysorozaton a feketegazdaság elleni küzdelem mellé került a vállalkozások és magánszemélyek köztehercsökkentésére irányuló kormány javaslatok tárgyalása is. (A feketegazdaság elleni fellépést 60-80 ezer ellenőrzéssel erősíti a kormányzat.) Csomor Gábor szerint a tavalyi rendezvénysorozat üzenete világos és érthető volt, a fórumokra meghívott ellenőrző hatóságok megértették a javaslatokat és ígéretet tettek arra, hogy lépéseket tesznek a feketepiacok visszaszorítására. Az ügyvezető igazgató azonban úgy véli, az akkori fogadalmakból vajmi kevés valósult meg. A legális vállalkozások túlellenőrzése jellemző, a büntetések túlzottak. Éppen emiatt továbbra is beszélni kell a feketegazdaság kérdéséről.
A szolnoki rendezvény résztvevői szerint valóban probléma a feketegazdaság, azonban véleményük szerint sokkal nagyobb fejtörést okoz a versenyképtelenség. Búsi Lajos, a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Önkormányzati Közgyűlés alelnöke úgy véli, szükséges lenne az ágazati jogszabályok változtatása annak érdekében, hogy hatékonyabban működhessenek a helyhatóságok és a jelenleginél erőteljesebben támogathassák a vállalkozásokat, illetve hatékonyabban vegyenek részt a feketegazdaság visszaszorításában.
Csepeli Lajos, a Co-op Hungary Zrt. Igazgatóságának elnöke a feketekereskedelemmel kapcsolatban úgy nyilatkozott, számukra nem ez okozza a legnagyobb problémát. Sokkal inkább az, hogy nincs vásárlóerő, akinek értékesíthetnék a termékeiket. Ezenkívül nincs megfelelő magyar terméket előállító vállalkozás. Utalt arra, hogy a szolnoki régió egykor élelmiszergyártó központ volt erős feldolgozóiparral. Mára ez teljesen leépült. Szerinte a problémák azzal kezdődtek, hogy a túlliberalizálták a hazai piacot és túl fetisizálták a multinacionális tőkét.
Dr. Ondok László, a Törökszentmiklósi Polgármesteri Hivatal aljegyzője szerint a térségükben működő vállalkozásoknak nincs tőketartalékuk és pénzügyi erejük ahhoz, hogy szembe nézzenek a gazdasági problémákkal. Szükség lenne a jogszabályok egyszerűbbé tételére, átláthatóságára és kiszámíthatóságára, mert ebből a térségből az említett problémák miatti instabilitás miatt több vállalkozás települt át az egyszerűbb adórendszert felmutató és kisebb adóterhet kirovó Szlovákiába.
Kurucz István a Karcagi Polgármesteri Hivatal Pénzügyi Bizottságának az elnöke, aki egyben a megyei Ipartestületet is képviselte, arra kereste a fórumon a választ, hogy a térségbe szánt uniós források jelentős részét miért külföldi tulajdonú vállalkozások nyerik el. Spanyolországban és Portugáliában az információi szerint 80-90 százalékban hazai vállalkozásoknál csapódik le a támogatási rendszer.
