A kormány döntését követő egyeztetések eredményeként a természetbeni juttatások, tervezett, 11 százalékos adója nem került be a tervezetbe - jelezte Veres János. A másik változás, hogy 2009 április 1-e után a munkáltatói járulék, havi 140 ezer forintos jövedelemig négy százalékponttal csökken a korábban tervezett öt százalékpont helyett.
A szociális partnerekkel a bejelentést megelőző néhány órával bejezett egyeztetések után annyi bizonyos, hogy az eredetileg tervezett 260 milliárd forintos bruttó adóteher csökkentés 205 milliárdra módosul - mondta Veres János. Ugyanakkor a korábban közölt 145 milliárd forint összegű, nettó tehercsökkenés lényegében változatlan marad, néhány milliárdos hibahatár mellett - magyarázta a miniszter, aki szerint a pontos számításokat még nem fejezték be.
A pénzügyminiszter leszögezte, hogy a javaslat nyomán nem módosulhat a konvergenciaprogramban rögzített, jövő évi GDP arányosan 3,2 százalékos államháztartási hiánycél. Az adóváltoztatások háromnegyedének forrása kiadás csökkentés, negyede adóátrendezés.
Mi változik?
A személyi jövedelemadó 18 százalékos kulcsának sávhatára évi 1,7 millióról 2 millió forintra emelkedik. A társasági adó mértéke januártól 18 százalék, a különadó megszűnik - közölte Veres János, hozzátéve, hogy megmaradnak azok a társasági adókedvezmények, amelyek a foglalkoztatáshoz köthetők.
Változik a cégautók adóztatási szabálya: az adó mértéke a gépkocsi bekerülési árának hét százaléka, amelyből levonható a súlyadó értéke, és az értékcsökkenés első két évben 10-10, a további években öt százalékos mértékben. Ugyanakkor minden további nyilvántartási kötelezettség, például útvonal-nyilvántartás, megszűnik.
A házipénztár szabályozását is átalakították, így januártól az árbevétel 1,2 százaléka (havi átlagos állomány alapján), illetve 500 ezer forint túllépése esetén lép életbe szankció.
Különadó az energiaszektornak
Újságírói kérdésre a pénzügyminiszter beszélt az úgynevezett Robin Hood adóról, amelyet az energiaszolgáltatók fizetnek, és amiből évente 30 milliárd forintos bevételt várnak, illetve a lakásfelújításhoz, karbantartáshoz, betegápoláshoz kötődő áfa-visszatérítésről.
A kormány önálló törvényjavaslatot terjeszt az Országgyűlés elé, amely az energiaszektorban működő vállalkozásoknál a nyereség alapján 8 százalékos különadót javasol két évre - magyarázta Veres János. Ebből a bevételből a távhővel fűthető lakások tulajdonosainak kívánnak kompenzációs alapot képezni.
"Azok a magánszemélyek, akiknek éves jövedelme nem lépi túl a 3,4 millió forintot, és az említetett lakásfelújítási, betegápolási körben áfás számlával rendelkeznek, az évente visszaigényelhető 100 ezer forintos adókedvezmény keretén belül érvényesíthetik ezt a visszatérítést" - fogalmazott a miniszter.