Figyelemreméltó nemzetközi és magyar viszonylatban viszont az is, hogy sok gyengén teljesítő gondolja úgy magáról, hogy tudja, hogyan kell kezelnie a pénzét, az ő pénzügyi műveltségük fejlesztése a jövőbeni döntéseik szempontjából különösen fontos lehet.

A megtakarítási magatartásról sokatmondó eredmény, hogy a magyar diákok spórolási hajlandósága igen magas (92 százalék feletti), ugyanakkor ez jellemzően készpénzben történik: a 15 éves magyar diákok mindössze 44,1 százaléka tett félre bankszámlán a felmérést megelőző egy évben.

A magyar diákok költésekkel kapcsolatos magatartása is a résztvevők átlagánál kedvezőbb képet mutat: a legkiemelkedőbb eredmény ezen a téren, hogy 96 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy az elmúlt egy évben legalább egyszer ellenőrizte, mennyi pénze van (ezt csak a holland és dán diákok jelölték nagyobb arányban).

A PISA mérés vizsgálta az eredmények hátterét is, és nemzetközi szinten is kimutatta, hogy azok a diákok, akik otthon beszélgetnek a szüleikkel a pénzügyekről, önálló döntési lehetőséget kapnak a pénzzel való gazdálkodásra, illetve hozzáférnek a pénzügyi termékekhez, lényegesen jobb eredményt értek el.

A mérés rámutatott az iskolai pénzügyi nevelés fontosságára is, amely a családi háttérből adódó hiányosságokat kompenzálhatja, az abból fakadó egyenlőtlenségeket sikeresen mérsékelheti. A magyar diákok a résztvevő országok átlagát meghaladó mértékben találkoztak pénzügyi fogalmakkal a tanórákon: például a bankkártyáról, a vállalkozó fogalmáról és a munkabérről 10-ből 9 diák tanult, és kétharmaduk említette, hogy az iskolában foglalkoztak a pénz szerepével, illetve olyan, a tudatos fogyasztói magatartáshoz elengedhetetlen témakörökkel, mint a szükségletek és igények közötti különbség, vagy a boltok vásárlásösztönző eszközeinek felismerése és kezelése.