Kulcsfontosságú feladat áll tehát a cégek előtt: egyrészről fel kell mérniük a bérek közötti különbségek mértékét szervezeten belül pozíciónként, súlyozniuk a munkavállalói kompetenciákat és számolniuk a megoldás anyagi vonzataival. Ezeken felül pedig elengedhetetlen a megfelelő kommunikáció is a dolgozók felé.

Az irányelv kiemelt célja a nemek közötti bérkülönbség csökkentése is. Egy 2020-as uniós felmérés szerint az EU országaiban igen jelentős a férfiak és nők fizetése közötti különbség: a nők átlagosan 13 százalékkal keresnek kevesebbet egy órára vetítve, mint a férfiak. A 250 főnél több alkalmazottat foglalkoztató cégeknek évente, az ennél kisebbeknek háromévente kell majd jelenteniük az illetékes hatóságok felé, hogy mekkora a nemek közötti jövedelemkülönbség a szervezeten belül azonos pozíciókban, és ha ez meghaladja az 5 százalékot, akkor közös értékelést kell végezniük a dolgozók képviselőivel és lépéseket kell kidolgozniuk a különbség csökkentésére.

A bérinformáció megadása kimagasló előny

Azt, hogy Magyarországon pontosan hogyan fog kinézni a direktíva törvénybe ültetése, még nem lehet tudni. A bértranszparencia esetében sem tisztázott még, hogy a megadott információnak egy konkrét összegnek kell-e lennie vagy elég csak sávosan megadni azt. A fizetésre vonatkozó adat közzétételével lényegesen hatékonyabbá válik a toborzás, ezt pedig egyre több munkaadó ismeri fel és nyit a lehetőség felé.