A GfK Piackutató Intézet nürnbergi központjában számították ki 38 európai ország vásárlóerő indexet-: Az egy lakos által vásárlásra költhető pénzt összevetették az egyes országok háztartásainak költési szerkezetével és a statisztikai bevásárló kosarába tartozó termékek áraival.
Ennek alapján a kelet-közép-európai régióban Szlovénia indexe a legnagyobb 69 százalékkal (négy éve 67). Magyarország után a sorrend Lengyelország 40, Szlovákia 38, Észtország 32, Horvátország 29, Románia pedig 24 százalékkal.
Többi szomszédaink mutatója a következő: Ausztria 100, Jugoszlávia 15, Ukrajna pedig 11 %.
Az Európai Unió tagországai közül a legalacsonyabb, 73 százalékos mutatóval Portugália rendelkezik. Ez a magyarok 50 százalékától majdnem ugyanolyan távolságra van, mint a másik irányban a horvátokétól.
Az európai élmezőnyt Luxemburg (153 százalék), Svájc (128), Izland és Norvégia (104), Belgium (103) és Dánia (102) alkotja.
A rangsor végén Moldávia áll (8), előtte pedig Ukrajna (11), Albánia (12), Belorusszia (14) és Jugoszlávia (15).

A vásárlóerő indexet a pénzügyi tervezésnél azért szokták használni, mert kiküszöböli az egyes országok árszínvonala közötti különbséget.
A közszükségleti cikkek és szolgáltatások kínálatának tervezésénél azért hasznos az index, mert például az alapvető élelmiszerek, olcsó ruházati cikkek iránt a fejlett országokban viszonylag alacsony a kereslet. Ott a lakosság többségének vásárlóerejéből nagyrészt kötnek le a magasabb igényt kielégítő, drágább termékek és szolgáltatások.
Különösen a nemzetközi vállalatok számára könnyíti meg a várható kereslet tervezését a vásárlóerő index, amely az egyes országok közötti jövedelmi különbségek hatását mérsékeli.
Az Európai Unió tagországai közül a legalacsonyabb, 73 százalékos mutatóval Portugália rendelkezik.