A pénzügyminiszter elmondta, hogy a központi költségvetésben mintegy 150 milliárd forint többletbevétellel és -kiadással számolnak az idén, míg államháztartási szinten ehhez további mintegy 100 milliárd forint bevétel, illetve kiadás járul. A kormány az ősszel terjeszti a parlament elé a javaslatot, amely ezeket az új tételeket átvezeti a költségvetésbe, előre láthatólag a zárszámadási törvényhez kapcsolódva. - Így tehát az állami kiadásokról az utóbbi hónapokban hozott kormányzati döntések, illetve azok a kiadások, amelyekről a kabinet javaslata alapján várhatóan az ősszel dönt az Országgyűlés, nem érintik sem az idei hiány összegét, sem a hosszabb távú államháztartási célokat - szögezte le a pénzügyi tárca vezetője.

Csökkenő hiány
A jövedelemcentralizáció mértéke ebben a ciklusban mintegy 4,5 százalékponttal csökken, 2002-re eléri a 38,5 százalékot. Az államháztartás újraelosztó szerepe még ennél is nagyobb mértékben, csaknem 5 százalékponttal mérséklődik, 2002-re 41,7 százalékra. A hiány mértéke a GDP arányában 3,2 százalékra csökken, s 2004-re ez 2,2 százalékig szorulhat vissza a középtávú gazdasági programban leírtaknak megfelelően.
- A tényleges hiány még ennél is alacsonyabb, hiszen például a magán-nyugdíjpénztárakba átutalt nyugdíjjárulék pótlása közgazdaságilag semleges hatású, mégis mintegy 0,5 százalékkal növeli a hiányt - hangsúlyozta Varga Mihály.

A nyári többletkiadásokról
A kormány úgynevezett nyári döntéseivel kapcsolatban fontosnak nevezte azt a tényt, hogy azok illeszkednek a kormány gazdaságpolitikai prioritásaihoz, makrogazdasági hatásuk pedig stabilizáló, hiszen a tőkejellegű kiadásokat növelik, és még önkormányzati és magánberuházásokat is ösztönöznek.
- A tőkejellegű kiadások aránya a költségvetésben az 1999. évi 12,3 százalékról 2000-ben 15 százalék fölé nőtt, s várhatóan ezen a szinten stabilizálódik az idén és jövőre - tette hozzá a pénzügyminiszter.
Varga Mihály aláhúzta, hogy a nyári döntések miatti kiadásokból az egyetlen tétel, amelyet az idei többletbevételekből kíván fedezni a kormány, a Széchenyi terv termálprogramjának 10 milliárd forintos kiegészítése, bár ennek pénzügyi hatása inkább 2002-ben jelentkezik. A Balaton környéki csatornafejlesztésekre megítélt 3,6 milliárd forint fedezete az általános tartalék, a tiszai árvízi helyreállítás 10 milliárd forintos pluszköltségét a tárcák kereteinek átcsoportosításával oldják meg. A családi gazdaságok támogatására hozott mintegy 20 milliárd forintos döntés - amelyet az Országgyűlés az ősszel a ház elé terjesztendő pénzügyi törvénycsomag részeként hagyhat jóvá - 2002-ben, illetve 2003-ban járhat majd kiadással.

Diákhitel és egyebek
Az adósságot és az állami garanciavállalásokat érintő döntések is az idei költségvetés keretei között maradnak. - A MÁV 63,7 milliárd forintos hitelének átvállalása egyébként is olyan, mintha az állam az egyik zsebéből a másikba helyezné a pénzt, hiszen a MÁV állami vállalat és a lépés jelentős segítséget nyújt a cégnek fejlesztési hitelek felvételéhez - tette hozzá a pénzügyminiszter. A kiadásokat növeli a diákhitel kamatának 9,5 százalékra csökkentése, amelynek költsége a miniszter szerint nehezen becsülhető, mert függ a forrásgyűjtés költségétől, a kamatszint változásától, ami a második félévben jelentősen mérséklődhet, illetve az igénylők számától. A kezesség- és garanciavállalások idei 95 milliárd forintos keretéből 65,8 milliárdot használt fel a kormányzat, elsősorban az Erzsébet téri beruházáshoz, a Budapest Sportcsarnok újjáépítéséhez és a tankönyvkiadás támogatására. A Magyar Fejlesztési Bank hitelfelvételei is az MFB-törvény keretein belül vannak.
A törvényjavaslatban az idei kiadási és bevételi előirányzatok módosítására az első félév adatai alapján az általános forgalmi adóból származó bevételeket 87,5 milliárd, a személyi jövedelemadó-bevételeket 62 milliárd, a társasági adó bevételeit 13 milliárd, a vámbevételeket 20 milliárd forinttal lehet megemelni. A korábbi kezességvállalásokból beváltásra kerülő összeg is 25 milliárd forinttal csökkenthető.
Ugyanakkor valószínűleg nem folyik be az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. tervezett 36 milliárd forintos osztalékfizetése, az infláció lassabb ütemű csökkenése miatt tízmilliárd forintos nagyságrendben lehetnek magasabbak a kamatkiadások és 25 milliárd forinttal többet juttat a kormány a Széchenyi-terv programjaira.
Ugyancsak várhatóan a tervezettnél többet kell fordítania a központi költségvetésnek a Magyar Nemzeti Banknak a forint erősödése miatt keletkező veszteségei megtérítésére. - Ennek mértékéről folyamatosan egyeztet a tárca az MNB-vel - tette hozzá Varga Mihály, aki szerint az erre a tételre adott becslésnél nem indokolt a forint eddigi legerősebb pozíciója által adott árfolyamból kiindulni.

A tartalék újratöltése
A bizonytalanságok miatt a javaslatban a kormány kezdeményezi a központi költségvetés általános tartalékának "újratöltését", az idei előirányzat megemelését 41 milliárd forinttal. Az államháztartás szintjén a nyugdíjbiztosítás kiadásai mintegy 57 milliárd forinttal nőnek a tervezett 1.117 milliárd forinthoz képest. Az egészségbiztosításéi ugyancsak mintegy 57 milliárd forinttal haladják majd meg a tervezettet, ebből a gyógyszerkassza pluszkiadása mintegy 35 milliárd forint. Ezzel szemben a tb járulékbevételei is jobban nőnek a tervezettnél és a központi költségvetés 13 milliárd forintot juttat a tb-nek a korengedményes nyugdíj miatti tartozás kiegyenlítésére, illetve 18 milliárd forintot az egészségbiztosítási alap további támogatására.

Forrás: MTI