Van jó hír is: a magyar gazdaság elérte a mélypontot

Az MFB-INDIKÁTOR jelenlegi értéke 100-as skálán 38,2. Ez azt mutatja, hogy a magyar gazdaság jelenlegi helyzetét és a jövőbeni tendenciákat is még kedvezőtlennek ítélik a válaszadók, szerintük még nem látszik a mostani recesszió vége, de a tervezett beruházások azt mutatják, a gazdaság már elérte a mélypontot.

Mire készülhet a kormány?
Meg lehet még menteni az idei évet az ezer sebből vérző gazdaságban?

Online Klasszis Klub élőben Győrffy Dórával!
Vegyen részt és kérdezze Ön is a közgadászt, egyetemi tanárt!

2025. július 16. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

A Magyar Fejlesztési Bank Zrt. vezető közgazdásza, Prof. Gál Péter irányításával 2009 júniusában átfogó, reprezentatív, és a későbbiekben félévente ismétlődő vállalati felmérést indított. A kutatásban résztvevő vállalatok jól reprezentálják a magyar vállalati struktúrát méret, regionális elhelyezkedés és szektorális megoszlás tekintetében egyaránt. Így már az első elemzés eredményei is alkalmasak a magyar gazdasági folyamatok értékelésére vállalati aspektusból.

A felmérésen alapuló vizsgálatok célja, hogy ezentúl rendszeres időközönként átfogó képet adjon a makrogazdasági és piaci trendek mellett a hazai vállalkozások forrásbevonási és beruházási igényeiről, a vállalati finanszírozás és beruházások korlátairól, melyek támpontul szolgálhatnak az MFB termékfejlesztési tevékenységéhez, a magyar fejlesztéspolitika cél- és eszközrendszerének alakításához, a döntések előkészítéséhez. A vállalati felmérés részben empirikus adatokkal alátámasztja az MFB korábbi makrogazdasági előrejelzéseit, s a további makrogazdasági prognózisok megalapozottságához is hozzájárul.

Részindexek

A felmérés célja továbbá az is, hogy az eredmények felhasználásával egy sajátos és új gazdasági indikátor, az ún. MFB-INDIKÁTOR kialakításával a hagyományos konjunktúra- és hangulat-indexektől eltérően a makrogazdasági tényezőkkel lazább kapcsolatban álló folyamatokat, a finanszírozási és beruházási aktivitást is jól tükrözze, s egyetlen mutatóval kifejezett indexben jelezze a vállalati folyamatokat mind külső (makrogazdasági klíma, piaci kilátások), mind belső (finanszírozási és beruházási tevékenység) tényezők vonatkozásában. Az MFB-INDIKÁTOR ennek megfelelően négy részindexből áll össze, s a vállalati környezet alakulásának és megítélésének statikus jelzése (0-100 skála) mellett a makrogazdasági, a piaci, a beruházási és finanszírozási folyamatok dinamikus jellemzésére is módot ad a későbbi felmérések során.

A 2009. júniusban végzett első felmérésben 339 vállalat válaszai kerültek feldolgozásra. A 61 kérdésre és 241 alkérdésre adott válaszok alapján készült MFB-INDIKÁTOR és négy részindex értéke:


  • Az MFB-INDIKÁTOR jelenlegi értéke 100-as skálán 38,2. Ez azt mutatja, hogy a magyar gazdaság jelenlegi helyzetét és a jövőbeni tendenciákat is még kedvezőtlennek ítélik a válaszadók, szerintük még nem látszik a mostani recesszió vége. Az indikátor alacsony értékét elsősorban a külső környezet (Piac-index és különösen Makrogazdasági-index) pesszimista megítélése okozza; a finanszírozási és beruházási tervek azonban azt mutatják, hogy a magyar gazdaság már elérte a mélypontot, a vállalatok többsége a kedvezőtlen külső környezet és a romló finanszírozási feltételek ellenére tervez beruházásokat.
  • A Makrogazdasági-index értéke 21,2. A mutató 5-7% közötti gazdasági recessziót jelez a következő 12 hónapra, ami összhangban van az MFB makrogazdasági előrejelzésében szereplő idei évre várt 6,5%-os ill. a jövőre prognosztizált 0,5%-os GDP csökkenéssel.
  • A Piac-index értéke 37,7, a vállalatok piaci környezetüket a makrogazdasági klímához képest kevésbé látják pesszimistán. A következő egy évben a vállalati eredmények mérséklődése várhatóan 3% körüli szintre lassul, vagyis a válság mélypontját a vállalatok még nem érték el, további, bár csökkenő ütemű visszaesés várható.
  • A Beruházási-index értéke 49,8, ez egyben az első felmérés legmagasabb részindexe. Mindez azt jelenti, hogy a vállalatok többsége (41,6%-a biztosan, 16,5%-a valószínűleg) a kedvezőtlen külső környezet és a romló finanszírozási feltételek ellenére is tervez beruházásokat a következő egy évben.
  • A következő 12 hónapban beruházó vállalatok között a leggyakrabban említett beruházási cél a technológia korszerűsítése (44,7%), a piaci helyzet stabilizálása (41,7%) és a termelés/szolgáltatás bővítése (39%). Így míg a felmérés szerint a beruházási célok között a pozícióvédés hangsúlyosabb a piacbővítésnél, a következő 12 hónapban beruházást tervező vállalatok körében a különböző beruházási célok között mégis a kezdeményező vállalati stratégiához illeszkedő célok (bővítések és korszerűsítések) szerepelnek előrébb, míg a reagáló stratégiába illeszkedő célok (költségcsökkentés, reorganizáció) hátrébb kaptak helyet.
  • A Finanszírozási-index értéke 44,3, a vállalatok 39,5%-a biztosan, további 18,2%-a EU-s forrás elnyerése esetén tervez idegen forrás bevonását a következő egy évben.
  • A következő 12 hónapban hitelfelvételt tervező vállalatok elsősorban a magas kamatokban és a szűkös hitelkínálatban látják a legjelentősebb hitelfelvételi korlátokat, míg a biztosítékhiány és főleg az üzleti terv elutasítása számít a viszonylag legkisebb akadálynak. A forrásbevonást nem tervező vállalatok leginkább a magas kamatokra, a piaci bizonytalanságra és az árfolyamkockázatra panaszkodnak, míg az idegen forrásoktól visszatartó erők között az utolsók között említik a korábbi kedvezőtlen tapasztalatokat, a megfelelő hiteltermékek hiányát és a lassú ügyintézést.
  • A válság során a következő 12 hónapra előretekintve a hazai vállalatok között előtérbe került a forgóeszköz finanszírozás, a vállalatok 35,8%-a említi, míg a második legjelentősebb beruházási célt, a fejlesztési finanszírozást 31,5%.
  • A következő egy évben forrásbevonást tervező vállalatok mintegy harmada sorolta fel a kereskedelmi bankokat (34,5%) és az EU-s forrásokat (32,7%) mint lehetséges finanszírozási csatornát, az állami támogatást és az MFB-n keresztüli direkt hitelfelvételt pedig minden ötödik válaszadó (21,2, ill. 18%) említette.
  • A mikro- és kisvállalatok beruházási és külső forrásbevonási tervei a következő 12 hónapban (16,2% ill. 32,6%-uk tervez biztosan beruházást, 25,7 ill. 42,4%-uk pedig idegen forrás bevonását) jelentősen elmaradnak a nagyvállalatokétól (69,1% ill. 55,4%), miközben a mikro- és kisvállalatok 3-4%-os, a nagyvállalatok 6%-os csökkenésre számítanak a következő 12 hónapban a vállalati eredményben.
  • A középvállalatok egy része a méret növekedésével, a bevételek emelkedésével a jelek alapján képesnek tűnik a bővítések ill. fejlesztések finanszírozási hátterének részben önműködő rendszerét kialakítani, a külső finanszírozási lehetőségeket csak járulékosan, kiegészítő jelleggel kívánják igénybe venni. A beruházások terén a mikro- és kisvállalkozások a recesszió veszélyeztetett csoportját jelentik.
  • A válságot legjobban a nyugat-magyarországi országrész vállalatai szenvedték meg, itt a vállalatok forgalma átlagosan 5%-kal, míg Közép- és Kelet-Magyarországon 3-4%-kal csökkent. A válaszokból az a következtetés vonható le, hogy a beruházási motor középtávon potenciálisan Kelet-Magyarországra helyeződik át: a térség vállalatai az országos átlagnál (58,1%) nagyobb arányban (62,4%) terveznek beruházást a következő egy évben, a beruházási célok között kiemelkedik a termelés- ill. szolgáltatásbővítés (a beruházó kelet-magyarországi vállalatok 46%-a említette), s a vállalatok az országos átlagnál (39,5%) nagyobb arányban (45,9%) terveznek idegen forrás bevonást.
  • Az agrárvállalatok válaszai több tekintetben is a piaci logika ellen szólnak, de az ágazat sajátosságai - általában stabil kereslet, az állami szerepvállalás jelentősége, EU-s források, és hogy a cégek relatíve kis mértékben függnek a kereskedelmi bankoktól - mind azt mutatják, hogy akár a válság szerencsés nyertesei is lehetnek.
  • A vállalatok között a „két lábon álló", azaz bel- és külföldön is jelen lévő (25-50% közötti exportarányú) vállalatok jelenthetik a fellendülés, a növekedés másik alapját, mivel 64,3%-uk biztosan, s további 14,3%-uk valószínűleg tervez beruházást a következő 12 hónapban (országos átlag 41,6 ill. 16,5%), s külső forrás bevonása terén is ezek a vállalatok a legaktívabbak (57% biztosan, további 21% pedig EU-s forrás elnyerés esetén tervez forrásbevonást az országos 39,5 ill. 18,2%-kal szemben).

 

Véleményvezér

A Fidesz az elmúlt öt év költekezését részben forintleértékelésből fedezte

A Fidesz az elmúlt öt év költekezését részben forintleértékelésből fedezte 

Első helyen az ipari termelői árak drágulásában.
Sorra történnek robbanások az orosz árnyékflotta tankerein

Sorra történnek robbanások az orosz árnyékflotta tankerein 

Immár a tengereken is folyik a háború.
Jönnek a Budapest-logós Pride pólók

Jönnek a Budapest-logós Pride pólók 

Az Orbán Viktorral szembeni ellenállás kereskedelmi vetületet kap.
Hadházy Ákos szerint személyenként 80 ezer forintos büntetésre számíthatnak a Pride résztvevői

Hadházy Ákos szerint személyenként 80 ezer forintos büntetésre számíthatnak a Pride résztvevői 

Bár egyetlen gyermeket nem ért sérelem a Pride miatt a résztvevők gigabüntetést kapnak.
Elképesztő nagyságú adófizetői pénzt kapott Áder János alapítványa

Elképesztő nagyságú adófizetői pénzt kapott Áder János alapítványa 

A Fidesz politikusai nem tudják ott hagyni az állami zsíros bödönt.

Info & tech

Cégvezetés & irányítás

Piac & marketing


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo