Van jó hír is: a magyar gazdaság elérte a mélypontot

A Magyar Fejlesztési Bank Zrt. vezető közgazdásza, Prof. Gál Péter irányításával 2009 júniusában átfogó, reprezentatív, és a későbbiekben félévente ismétlődő vállalati felmérést indított. A kutatásban résztvevő vállalatok jól reprezentálják a magyar vállalati struktúrát méret, regionális elhelyezkedés és szektorális megoszlás tekintetében egyaránt. Így már az első elemzés eredményei is alkalmasak a magyar gazdasági folyamatok értékelésére vállalati aspektusból.

A felmérésen alapuló vizsgálatok célja, hogy ezentúl rendszeres időközönként átfogó képet adjon a makrogazdasági és piaci trendek mellett a hazai vállalkozások forrásbevonási és beruházási igényeiről, a vállalati finanszírozás és beruházások korlátairól, melyek támpontul szolgálhatnak az MFB termékfejlesztési tevékenységéhez, a magyar fejlesztéspolitika cél- és eszközrendszerének alakításához, a döntések előkészítéséhez. A vállalati felmérés részben empirikus adatokkal alátámasztja az MFB korábbi makrogazdasági előrejelzéseit, s a további makrogazdasági prognózisok megalapozottságához is hozzájárul.

Részindexek

A felmérés célja továbbá az is, hogy az eredmények felhasználásával egy sajátos és új gazdasági indikátor, az ún. MFB-INDIKÁTOR kialakításával a hagyományos konjunktúra- és hangulat-indexektől eltérően a makrogazdasági tényezőkkel lazább kapcsolatban álló folyamatokat, a finanszírozási és beruházási aktivitást is jól tükrözze, s egyetlen mutatóval kifejezett indexben jelezze a vállalati folyamatokat mind külső (makrogazdasági klíma, piaci kilátások), mind belső (finanszírozási és beruházási tevékenység) tényezők vonatkozásában. Az MFB-INDIKÁTOR ennek megfelelően négy részindexből áll össze, s a vállalati környezet alakulásának és megítélésének statikus jelzése (0-100 skála) mellett a makrogazdasági, a piaci, a beruházási és finanszírozási folyamatok dinamikus jellemzésére is módot ad a későbbi felmérések során.

A 2009. júniusban végzett első felmérésben 339 vállalat válaszai kerültek feldolgozásra. A 61 kérdésre és 241 alkérdésre adott válaszok alapján készült MFB-INDIKÁTOR és négy részindex értéke:

Az MFB-INDIKÁTOR jelenlegi értéke 100-as skálán 38,2. Ez azt mutatja, hogy a magyar gazdaság jelenlegi helyzetét és a jövőbeni tendenciákat is még kedvezőtlennek ítélik a válaszadók, szerintük még nem látszik a mostani recesszió vége. Az indikátor alacsony értékét elsősorban a külső környezet (Piac-index és különösen Makrogazdasági-index) pesszimista megítélése okozza; a finanszírozási és beruházási tervek azonban azt mutatják, hogy a magyar gazdaság már elérte a mélypontot, a vállalatok többsége a kedvezőtlen külső környezet és a romló finanszírozási feltételek ellenére tervez beruházásokat.
A Makrogazdasági-index értéke 21,2. A mutató 5-7% közötti gazdasági recessziót jelez a következő 12 hónapra, ami összhangban van az MFB makrogazdasági előrejelzésében szereplő idei évre várt 6,5%-os ill. a jövőre prognosztizált 0,5%-os GDP csökkenéssel.
A Piac-index értéke 37,7, a vállalatok piaci környezetüket a makrogazdasági klímához képest kevésbé látják pesszimistán. A következő egy évben a vállalati eredmények mérséklődése várhatóan 3% körüli szintre lassul, vagyis a válság mélypontját a vállalatok még nem érték el, további, bár csökkenő ütemű visszaesés várható.
A Beruházási-index értéke 49,8, ez egyben az első felmérés legmagasabb részindexe. Mindez azt jelenti, hogy a vállalatok többsége (41,6%-a biztosan, 16,5%-a valószínűleg) a kedvezőtlen külső környezet és a romló finanszírozási feltételek ellenére is tervez beruházásokat a következő egy évben.
A következő 12 hónapban beruházó vállalatok között a leggyakrabban említett beruházási cél a technológia korszerűsítése (44,7%), a piaci helyzet stabilizálása (41,7%) és a termelés/szolgáltatás bővítése (39%). Így míg a felmérés szerint a beruházási célok között a pozícióvédés hangsúlyosabb a piacbővítésnél, a következő 12 hónapban beruházást tervező vállalatok körében a különböző beruházási célok között mégis a kezdeményező vállalati stratégiához illeszkedő célok (bővítések és korszerűsítések) szerepelnek előrébb, míg a reagáló stratégiába illeszkedő célok (költségcsökkentés, reorganizáció) hátrébb kaptak helyet.
A Finanszírozási-index értéke 44,3, a vállalatok 39,5%-a biztosan, további 18,2%-a EU-s forrás elnyerése esetén tervez idegen forrás bevonását a következő egy évben.
A következő 12 hónapban hitelfelvételt tervező vállalatok elsősorban a magas kamatokban és a szűkös hitelkínálatban látják a legjelentősebb hitelfelvételi korlátokat, míg a biztosítékhiány és főleg az üzleti terv elutasítása számít a viszonylag legkisebb akadálynak. A forrásbevonást nem tervező vállalatok leginkább a magas kamatokra, a piaci bizonytalanságra és az árfolyamkockázatra panaszkodnak, míg az idegen forrásoktól visszatartó erők között az utolsók között említik a korábbi kedvezőtlen tapasztalatokat, a megfelelő hiteltermékek hiányát és a lassú ügyintézést.
A válság során a következő 12 hónapra előretekintve a hazai vállalatok között előtérbe került a forgóeszköz finanszírozás, a vállalatok 35,8%-a említi, míg a második legjelentősebb beruházási célt, a fejlesztési finanszírozást 31,5%.
A következő egy évben forrásbevonást tervező vállalatok mintegy harmada sorolta fel a kereskedelmi bankokat (34,5%) és az EU-s forrásokat (32,7%) mint lehetséges finanszírozási csatornát, az állami támogatást és az MFB-n keresztüli direkt hitelfelvételt pedig minden ötödik válaszadó (21,2, ill. 18%) említette.
A mikro- és kisvállalatok beruházási és külső forrásbevonási tervei a következő 12 hónapban (16,2% ill. 32,6%-uk tervez biztosan beruházást, 25,7 ill. 42,4%-uk pedig idegen forrás bevonását) jelentősen elmaradnak a nagyvállalatokétól (69,1% ill. 55,4%), miközben a mikro- és kisvállalatok 3-4%-os, a nagyvállalatok 6%-os csökkenésre számítanak a következő 12 hónapban a vállalati eredményben.
A középvállalatok egy része a méret növekedésével, a bevételek emelkedésével a jelek alapján képesnek tűnik a bővítések ill. fejlesztések finanszírozási hátterének részben önműködő rendszerét kialakítani, a külső finanszírozási lehetőségeket csak járulékosan, kiegészítő jelleggel kívánják igénybe venni. A beruházások terén a mikro- és kisvállalkozások a recesszió veszélyeztetett csoportját jelentik.
A válságot legjobban a nyugat-magyarországi országrész vállalatai szenvedték meg, itt a vállalatok forgalma átlagosan 5%-kal, míg Közép- és Kelet-Magyarországon 3-4%-kal csökkent. A válaszokból az a következtetés vonható le, hogy a beruházási motor középtávon potenciálisan Kelet-Magyarországra helyeződik át: a térség vállalatai az országos átlagnál (58,1%) nagyobb arányban (62,4%) terveznek beruházást a következő egy évben, a beruházási célok között kiemelkedik a termelés- ill. szolgáltatásbővítés (a beruházó kelet-magyarországi vállalatok 46%-a említette), s a vállalatok az országos átlagnál (39,5%) nagyobb arányban (45,9%) terveznek idegen forrás bevonást.
Az agrárvállalatok válaszai több tekintetben is a piaci logika ellen szólnak, de az ágazat sajátosságai - általában stabil kereslet, az állami szerepvállalás jelentősége, EU-s források, és hogy a cégek relatíve kis mértékben függnek a kereskedelmi bankoktól - mind azt mutatják, hogy akár a válság szerencsés nyertesei is lehetnek.
A vállalatok között a „két lábon álló", azaz bel- és külföldön is jelen lévő (25-50% közötti exportarányú) vállalatok jelenthetik a fellendülés, a növekedés másik alapját, mivel 64,3%-uk biztosan, s további 14,3%-uk valószínűleg tervez beruházást a következő 12 hónapban (országos átlag 41,6 ill. 16,5%), s külső forrás bevonása terén is ezek a vállalatok a legaktívabbak (57% biztosan, további 21% pedig EU-s forrás elnyerés esetén tervez forrásbevonást az országos 39,5 ill. 18,2%-kal szemben).