„Miközben az egész ágazat számára jelentős csapás, hogy alig hevertük ki a covid okozta sokkot, rögtön utána most, az energia árrobbanás teremt súlyos, megoldandó feladatot. Az egyetlen örömteli hír az, hogy az egymásra utaltságot és a közös érdeket felismerve, az ingatlantulajdonosok többsége igyekszik szorosabbra fűzni az létesítményüzemeltetőkkel kialakított kommunikációt, valamint együttműködést”- magyarázza Schmidt József a LEO elnöke.
A szakember szerint a magyarországi irodaállományt az energiafelhasználást tekintve három részre lehetne osztani. Az egyik részt a régi, korábbi építésű irodaházak képviselik a ma már korszerűtlen gépészettel és az ennek megfelelően gazdaságtalan energiafelhasználással. A második kategóriába a nagyjából tíz éven belül épített úgynevezett A kategóriás irodaházak tartoznak, amelyeknél már a modern energiarendszerek között a zöld energia is megtalálható. A harmadik kategóriát pedig azok az irodaépületek jelentik, amelyek még a tervezőasztalon vannak, és amelyek megtervezésénél az új helyzetnek megfelelően, már kiemelkedő szerep jut az energiahatékonyság megteremtésének.
„A mostani energia-árrobbanás következményei hatványozottan kiemelik, mennyire fontos az, hogy a tervezőmérnökök már a kezdetektől szoros együttműködést alakítsanak ki a megszülető irodaházak létesítménygazdálkodási szakembereivel. Közösen meghatározva az elvárásokat és ahhoz társítva a megfelelő műszaki megoldásokat. Ebben a munkában a LEO tagjai, a több évtizedes üzemeltetési tapasztalataik alapján kialakított modellezési megoldásaikkal tudják elősegíteni az új irodaházak átlagosan 50 évre tervezett életciklusa alatt várható energiafelhasználás optimalizálását is. Ezért is fogadtuk örömmel, hogy ebben – a közelmúltban tartott közös konferencia tapasztalatai alapján -, a Budapesti és Pest megyei Mérnöki Kamara vezetése is partnernek tekinthető.” – emelte ki Schmidt József.