Van egy jó és egy rossz hírünk a magyar energiagazdálkodásról
Magyarország energiaimport-függősége a KSH beszámolója szerint a 2010-es években 50 és 63 százalék között mozgott, a legmagasabb arányt 2017-ben érve el, ezt követően azonban a mutató értéke 2018-ra 58 százalékra csökkent. Ez még mindig meghaladja az EU-s átlagot, igaz csak 2 százalékkal. A felhalmozás és a felhasználás időzítését az energiahordozók világpiaci ára, a beszerzési lehetőségek és az időjárási körülmények alakulása is befolyásolja. 2018-ban a visegrádi országok közül Szlovákia energiaimport-függősége a magyarországinál nagyobb, Csehországé és Lengyelországé számottevően kisebb volt – közölte a KSH.
Az Európai Unió Európa 2020 stratégiája éghajlatváltozás és fenntartható energiagazdálkodás célkitűzésének keretében a megújuló energiaforrások energiafelhasználáson belüli arányát közösségi szinten 2020-ra 20 százalékra kell emelni.
Magyarországon először 13, majd a Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Tervben ennél magasabb, 14,65 százalékos arányt vállalt. Magyarországon a megújuló forrásokból származó energia fogyasztáson belüli aránya 2013-ban 16,2 százalékra emelkedett, ezt követően 2018-ban 12,5 százalékra csökkent, amiben szerepet játszott a kőolaj és kőolajtermékek iránti igény fokozódása. 2018-ban hazánkban a megújuló energia energiafelhasználáson belüli részesedése az uniós átlagnál 5,5 százalékponttal alacsonyabb volt.
