Van hová fejlődni: hogy alakult Magyarország energiagazdálkodása?

Közzétette a KSH a ’Magyarország 2019’ névre keresztelt kiadványát, amely más hazai folyamatok bemutatása mellett az energiafogyasztásról és –gazdálkodásról is részletesebben tájékoztat.

Mire készülhet a kormány?
Meg lehet még menteni az idei évet az ezer sebből vérző gazdaságban?

Online Klasszis Klub élőben Győrffy Dórával!
Vegyen részt és kérdezze Ön is a közgazdászt, egyetemi tanárt!

2025. július 16. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

A gazdasági teljesítmény változását figyelembe véve 2018-ban az ország relatív energiaigénye – az egységnyi GDP előállításához szükséges energia mennyisége – 6,0 százalékkal csökkent az előző évhez képest. 2018-ban egységnyi GDP termeléséhez az EU28 átlagánál 85 százalékkal több – bruttó, belföldi fogyasztásra rendelkezésre álló – energiát kellett felhasználni.

Hazánkénál mindössze öt országban (Bulgária, Észtország, Málta, Csehország, Lengyelország) volt nagyobb a mutató értéke, ezeken kívül az összes többi, 2004-ben vagy az után csatlakozott tagállam szintén közösségi átlag feletti értéket mutatott. A nemzetközi összevetéseknél azonban tekintettel kell lenni arra, hogy az energiaintenzitás csak korlátozottan alkalmas az energiafelhasználás hatékonyságának mérésére, hiszen értékét nagymértékben befolyásolják a földrajzi adottságok, a gazdaság szerkezete, fejlettsége és a felhasznált energiaforrások összetétele is.

A magyar ipar energiaigénye nőtt igazán

A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal adatai szerint Magyarországon a végső (közvetlen) energia legnagyobb felhasználója a lakosság. 2018-ban a teljes hazai energiafelhasználáson belül a háztartások 33 százalékos részesedése azonban alacsonyabb volt az előző évinél. A lakosság évenkénti energiafogyasztása elsősorban a téli időjárás függvényében ingadozik. A háztartások energiafelhasználása 2015-től évente mérséklődő ütemben nőtt. 2018-ban a lakosság 243 petajoule energiát fogyasztott el, a 2017. évinél 7,6 százalékkal kevesebbet.

Magyarország teljes energiafelhasználásának változása az előző évhez képest

A háztartások a rendelkezésükre álló energia 72 százalékát fűtésre, illetve hűtésre, 13 százalékát használati meleg víz előállítására, 10 százalékát világításra és elektromos készülékek használatára, a fennmaradó 4,9 százalékát pedig főzésre fordították. A motorizáció fejlődése és a szállítási teljesítmény fokozódása következtében a közlekedés a második legnagyobb energiafogyasztóvá vált. A szektor energiaigénye 2018-ban (201 PJ) 6,1 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest, ezáltal a rendelkezésre álló energia 27 százalékát használta fel. A közlekedésben igénybe vett energia döntő hányada (95 százaléka) a közúti áru- és személyszállítás szükségletét fedezte, amelynek energiafogyasztása 2018-ban az egy évvel korábbinál 6,1 százalékkal magasabb volt. A jóval kisebb, alig 3 százalékot képviselő vasút energiafogyasztása lényegében nem változott. Az energiaipart nem, viszont az építőipart magában foglaló ipar használta fel az energia negyedét (187 PJ). A feldolgozóipari és az építőipari kibocsátás bővülésével összhangban 2018-ban a szektor energiafelhasználása 4,4 százalékkal haladta meg a 2017. évit. Az ipari ágazatok döntő többségében nőtt az energiafogyasztás.

Így alakult az ipari fogyasztás

Az ipari energiafogyasztás 26 százaléka a vegyipar és gyógyszergyártás együttes tevékenységéhez kapcsolódott. Ezen kívül jelentős még az élelmiszer-, és az építőanyag-ipar, valamint a gépgyártás energiaszükséglete is, mely ágazatok 15, 13, illetve 10 százalékkal részesedtek a szektor fogyasztásából. A járműgyártás, a papír- és nyomdaipar, az építőipar, illetve a fajlagosan nagy energiaigényű vas- és acélgyártás külön-külön az ipari végső felhasználásra rendelkezésre álló energia 5–7 százalékát vette fel. 2018-ban a kereskedelem és a közszolgáltatások együtt 12, a mezőgazdaság 3,6 százalékkal részesedett az energiafogyasztásból, előbbi energiafelhasználása 2,6 százalékkal mérséklődött, utóbbié 5,1 százalékkal emelkedett 2017-hez viszonyítva.

Véleményvezér

Magyar Péter nyilvánosságra hozta, hogy szerinte hol lopott milliárdokat a Fidesz

Magyar Péter nyilvánosságra hozta, hogy szerinte hol lopott milliárdokat a Fidesz 

Milliárdosok aggódhatnak egy kormányváltás esetén.
A szabadság hőseként ünnepelték Karácsony Gergelyt az Európai Parlamentben

A szabadság hőseként ünnepelték Karácsony Gergelyt az Európai Parlamentben 

A budapesti főpolgármester megdicsőült Strasbourgban.
A Fidesz az elmúlt öt év költekezését részben forintleértékelésből fedezte

A Fidesz az elmúlt öt év költekezését részben forintleértékelésből fedezte 

Első helyen az ipari termelői árak drágulásában.
Sorra történnek robbanások az orosz árnyékflotta tankerein

Sorra történnek robbanások az orosz árnyékflotta tankerein 

Immár a tengereken is folyik a háború.
Jönnek a Budapest-logós Pride pólók

Jönnek a Budapest-logós Pride pólók 

Az Orbán Viktorral szembeni ellenállás kereskedelmi vetületet kap.
Hadházy Ákos szerint személyenként 80 ezer forintos büntetésre számíthatnak a Pride résztvevői

Hadházy Ákos szerint személyenként 80 ezer forintos büntetésre számíthatnak a Pride résztvevői 

Bár egyetlen gyermeket nem ért sérelem a Pride miatt a résztvevők gigabüntetést kapnak.

Info & tech

Cégvezetés & irányítás

Piac & marketing


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo