Deszpot Károly, az Intrum kereskedelmi és fejlesztési igazgatója elmondta: „A fizetőképesség javulása mögött a gazdaság beindulása és a pandémia nyomán kialakult munkaerőpiaci romlás megállása az ok.” A munkanélküliség, bár jelentősen emelkedett Magyarországon, nemzetközi összehasonlításban viszonylag alacsony szinten maradt, tavaly 4,1 százalékra nőtt. „Az elmúlt negyedévben, a gazdaság stabilizálódásával megállt a munkanélküliség növekedése is. Az azonban nem garantált, hogy az év végéig folyamatosan nő majd a foglalkoztatottság: sok vállalat tartalékai kimerültek, és jelenleg csak az állami segítség védi őket a csődtől vagy a leépítéstől. Bár a válság végeztével a fogyasztás is növekszik, még sok cég lehet, amik bajba kerülhetnek a piacon, ha megszűnik az állami segítségnyújtás.”

Az Intrum és a GKI vizsgálta a lakosságok pénzügyi vagyona és fizetőképessége közti összefüggést. A háztartások pénzügyi tartalékai az elmúlt 11 évben folyamatosan emelkedtek, ez a tendencia folytatódott 2020-ban is: a családok nettó pénzügyi vagyona 8,4 százalékkal növekedett, amely így 2020 negyedik negyedévében meghaladta az 55 ezer milliárd forintot.

Deszpot Károly szerint ugyanakkor a növekedés oka nem a bevételek növekedése, hanem a lakossági kényszermegtakarítás és a hitelmoratórium. „A válság idején tudatosabban kezelik pénzügyeiket az emberek, sokan képeznek biztonsági tartalékot. Sokak számláján pedig a hitelmoratórium miatt maradt a korábbinál több pénz, ám ennek jelentős részét már idén törlesztésre kell, hogy fordítsák. A moratórium a fő oka, hogy a közelmúltban nem mozogtak együtt az indexel a háztartások megtakarításai, hiszen a megtakarítások növekedésével párhuzamosan a hitelállomány is nőtt.”