„Ideálisnak mondható a mínusz 5 és mínusz 10 közötti időjárás, mivel a kártevők, kórokozók áttelelő alakjai jól megfagynak, míg a szőlőnek meg se kottyan ez a hideg” – jelzi Molnár Gábor mátrai borász, a Molnár és Fiai Pincészet tulajdonosa, hogy egyelőre nem kell félteni a 2016-os borokat. Igaz, indokolt lenne feltételes módban fogalmazni, mivel tartósan mínusz 15 fok alatt már károsodás érheti a növényeket. Ilyen hidegről azonban – szerencsére – nem beszélnek a meteorológusok.
Mi történik akkor, ha hirtelen kisüt a Nap, és rövid időre feljebb kúszik a hőmérő higanyszála? Molnár Gábor szerint még ez sem tragédia, mert megfelelő metszéssel könnyedén lehet korrigálni a fagykárokat, sőt, a szőlő még mellékrügyről is képes jó termést hozni. Más kérdés, hogy a későbbi, tavaszi fagyok súlyosabb károkat okozhatnak: ha lefagy a hajtás és vele együtt a fürt is, akkor bizony sovány szüret várható. Néhány évvel ezelőtt, 2011-ben éppen ez történt a Mátrában, akkor a fagyra kifejezetten érzékeny muskotály a szokásos hektáronkénti száz mázsa helyett mindössze 15-20 mázsa termést hozott.
A mátrai borász óvatos prognózisa minden hegyvidéki termőhelyre, nemcsak szűkebb pátriájára, Abasárra (és az ottani legendás olaszrizlingre) vonatkozik, vagyis a jelenlegi idő egyformán jó borokat eredményezhet Tokaj-Hegyalján, de akár Villányban is. Az okos borász a mostani időt hatékonyan használja ki. A nagyobb területtel rendelkező pincék már januárban elkezdik a metszést, hogy tavaszra, rügyfakadásra minden dűlővel, sorral végezzenek, miközben folyamatosan vizsgálják, milyen „kondiban” van a szőlő, hogy a valóban kiváló termésre alkalmas, legegészségesebb rügyeket hagyják meg a tőkén. Ha jól végzik a munkájukat, akkor a magyar borok eddigi nemzetközi diadalmenete a 2016-os szüretből származó borokkal is tovább folytatódhat.
