A tanács megítélése szerint az Amerikai Egyesült Államokat ért terrortámadás után kialakult bizonytalan nemzetközi gazdasági helyzetben indokolt a forint euróhoz viszonyított kamatkülönbségének növekedése.
A Magyar Nemzeti Bank ezért nem követi az Európai Központi Bank és más jegybankok kamatcsökkentését.
Az irányadó kéthetes futamidejű jegybanki betét kamata megegyezik a jegybanki alapkamattal, azaz 11 százalék.
Az egynapos jegybanki betété 9 százalék, míg az egynapos aktív repó kamata 13 százalék. (Az MNB a repó kamatfolyosót úgy alakítja ki, hogy az plusz-mínusz 2 százalékponttal térjen el a jegybanki alapkamattól.)
A különböző hitelkonstrukcióknál a hitelintézetek egy évnél hosszabb lejáratú refinanszírozási hiteleinek kamata, az állami költségvetést 1991. évtől finanszírozó hitelek kamata, valamint a devizabetét fedezete mellett nyújtott projekt finanszírozó hitelek kamata megegyezik a jegybanki alapkamattal.
A Start és Japán hitel refinanszírozására nyújtott hitelek kamata, valamint az újrakezdők és pályakezdők hitelei refinanszírozására nyújtott kölcsönök kamata egyaránt 8,25 százalék lett.
Az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed múlt hét hétfőn idén nyolcadik alkalommal csökkentette az irányadó egynapos kamatát. A bank előzőleg, január 3-a óta hét menetben összesen 300 bázisponttal 3,50 százalékra csökkentette irányadó napi kamatát, válaszul az amerikai gazdaság megtorpanásszerű lassulására. A múlt heti csökkentést követően a kamat mértéke 3 százalék.
A valutauniós jegybank, az EKB is csökkentette múlt héten irányadó kamatát, amelynek mértéke így 3,75 százalék. Az EKB a múlt hétig kétszer csökkentette az irányadó rátát idén. Május 10-én negyed százalékponttal, majd augusztus 30-án újabb negyed százalékponttal, 4,25 százalékra.
A Monetáris Tanács értékelése szerint a devizaliberalizáció történelmi jelentőségű és mértékű volt a magyar állampolgárok és a magyarországi vállalkozások gazdasági önrendelkezése, szabadsága szempontjából - áll abban a jegybanki közleményben, amelyet a Monetáris Tanács hétfői ülésének a kamatokról szóló döntését követően a többi napirendről küldött át az MNB az MTI-nek.
A devizaliberalizációval kapcsolatos intézkedések nem okoztak zavart a magyarországi pénzpiaci és gazdasági folyamatokban, ugyanakkor új lehetőségek megnyitásával hozzájárultak a pénzügyi eszközök alkalmazásának szélesebb elterjedéséhez.
A Monetáris Tanács előzetesen áttekintette az inflációs prognózist befolyásoló külső tényezőket, valamint a monetáris és reálgazdasági folyamatokat.
A Monetáris Tanács megtárgyalta és meghatározta a "rendkívüli hitelnyújtás hitelintézet szükséghelyzetében" mint jegybanki funkció alapelveit. Az alapelvek gyakorlati megvalósításához keretül szolgáló ügyviteli utasítás kidolgozását a tanács az MNB igazgatóságának hatáskörébe utalta.