A bevezetett intézkedések hatással lehetnek a már hatályban lévő szerződések teljesítésére, illetve a futó projektek kivitelezésére is. Ennek oka, hogy amennyiben az állam gyakorolja az elővásárlás jogát, úgy egy hazai eladó nem feltétlenül tudja teljesíteni a külföldi szerződéses partnerei felé vállalt kötelezettségeit, ami szerződésszegést eredményezhet. A PwC Magyarország szakértői összegyűjtötték a legfontosabb tudnivalókat és a tisztázatlan kérdéseket.
Kiviteli korlátozások - az állam zöld lámpát ad vagy él az elővásárlási jogával
A kormány kiviteli korlátozásokat vezetett be az építőipar ellátásbiztonságához stratégiai jelentőségűnek minősülő építőanyagok Magyarországról történő kivitelére. A szabályozás rögzíti, hogy mely építőanyagok bizonyulnak stratégiai jelentőségűnek. Ilyen nyersanyagok például az útépítés, illetve betonozás során alkalmazott kavics, sóder, zúzott kő, továbbá több az építőipar számára az előbbiekhez hasonlóan esszenciális vas- és acéltermékek - magyarázza a szabályozás részleteit Kelemen Dániel, a Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal szakértője.A jövőben csak abban az eseteben lehetséges a stratégiai jelentőségű anyagok országon kívülre történő értékesítése, vagy ezeknek az ország területéről bármely más okból történő kivitele, ha az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) számára előzetesen bejelentették, és az ITM a bejelentés tudomásulvételét visszaigazolta.
Az ITM-hez történő bejelentést követően egy 10 munkanapos vizsgálat következik – akár több minisztérium bevonásával – annak megállapítása érdekében, hogy az adott bejelentés tárgyát képző szállítmány kivitele jelentős mértékben akadályozza-e vagy ellehetetleníti-e a kritikus infrastruktúrák létesítését, működését, fenntartását vagy fejlesztését, és ezzel veszélyezteti-e a közellátást, illetve jelent-e kockázatot az építőipari ellátásbiztonságra.
Amennyiben a szállítmány nem ér el ilyen hatást, az ITM tudomásul veszi azt és lehetőség van a külföldre történő szállításra. Abban az esetben azonban, ha megállapítják, hogy a szállítmány külföldre juttatása a fenti eredménnyel jár, úgy az állam él az elővásárlási vagy vételi jogával.
A kötelezettség fennállásának vizsgálatakor figyelembe kell venni, hogy az érintett termékek körét vámtarifaszámok alapján határozza meg a jogszabály. Ez egyrészt azt jelenti, hogy nem az összes építőanyag-típusra vonatkozik a kötelezettség. Másrészt a felsorolt vámtarifaszámok alá tartozhatnak olyan termékek is, amiket nem az építőiparban, hanem más iparágakban - például autóipar, gépgyártás, feldolgozóipar - használnak fel. Ezért elengedhetetlenül fontos, hogy a cégek ellenőrizzék termékeik vámtarifaszámát és azok figyelembevételével vizsgálják meg, hogy fennáll-e a kötelezettségük - mondja Szük Balázs, a PwC Magyarország adótanácsadási osztályának vezető menedzsere.
Szerződésszegést is eredményezhetnek a korlátozások
A bevezetett intézkedések hatással lehetnek a már hatályban lévő szerződések teljesítésére, illetve a futó projektek kivitelezésére is. Hiszen amennyiben az állam gyakorolja az elővásárlás jogát, úgy egy hazai eladó nem tudja teljesíteni a külföldi szerződéses partnerei felé vállalt kötelezettségeit, ami szerződésszegést eredményez.Amennyiben az ITM megadja az anyagok külföldre viteléhez szükséges tudomásulvételt, a szállítási idők még ebben az esetben is meghosszabbodnak legalább tíz munkanappal, ami megnehezítheti a már kitűzött határidők betartását. A hatások sokféleségében a közös pont a korábban vállalt kötelezettségek szerződésszerű teljesítésének elmaradása, ami kötbér, illetve kártérítés megfizetéséhez vezethet - teszi hozzá Szimler Gergő, a Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal ügyvédje.
Ilyen esetben felmerül a szerződésszegésért való felelősség alóli mentesülés lehetősége. Az államhatalmi aktusok kívül esnek a piaci szereplők ellenőrzési körén és nem elvárható az sem, hogy a körülményeket elhárítsák, hiszen az ágazati szereplők nem képesek közvetlen hatást gyakorolni a jogalkotóra.
A PwC Legal szakértő jogászai szerint az intézkedések előreláthatósága is egyértelműen cáfolható, hiszen a korlátozások a kihirdetését követő napon már hatályba léptek.
