A válság kirobbanása óta a vállalatok 22 százaléka hajtott végre létszámleépítést, de további 30 százalék tervez még elbocsátásokat - derült ki a DGS Global Research kutatásából, amelyet a február 4-i Válságkezelési Konferencián ismertetett Dara Péter ügyvezető igazgató, aki a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola vállalati kapcsolatok igazgatója is egyben. A 349 szervezetet átvilágító felmérés szerint a munkáltatók jelentős része nem készült fel a globális recesszió leküzdésére: a vezetők és a HR szakemberek többségének nincs tapasztalata a válságkezelés terén, és nem rendelkeznek a kilábalásra vonatkozó stratégiával sem. A cégek csupán 23 százaléka rendelkezik vészforgatókönyvvel, a maradék inkább az államtól várja a helyzet megoldását, adócsökkentés vagy egyéb mentőöv formájában. Holott maguk is tehetnének a könnyebb túlélésért, például atipikus foglalkoztatási formákkal; részmunkaidős foglalkoztatást azonban csak 29 százalékuk, távmunkát 15 százalékuk, munkaerő-kölcsönzést pedig csak 25 százalékuk tervez alkalmazni. Az interim menedzser alkalmazásában szintén csak kevesen bíznak, csupán 33 százalékuk véli úgy, hogy segítséget jelenthet a jelenlegi válság leküzdésére, hatásainak mérséklésére - mutatott rá a szakember.
Ahogy a kríziskommunikációra sem helyeznek kellő hangsúlyt a vezetők, ami vélhetőleg a válság okozta sokknak köszönhető, hiszen eddig jól prosperáló szervezeteket irányítottak. Pedig nem mindegy, hogy mind a külvilág, mind pedig a saját munkatársak felé mit jelez ilyenkor a menedzsment, mivel jelentős mértékben csökken a teljesítménye és a hatékonysága a munkavállalóknak akkor, ha bizonytalanságot észlelnek, illetve nem látják saját jövőjüket biztosítottnak. Ezért is lehet fontos egy tudatos kríziskommunikációs terv elkészítése, valamint az ennek alapján történő felkészülés, ám ez a kutatásban résztvevő szervezetek mindössze 18 százalékára jellemző - mutatott rá Dara Péter.
Globális a válság
Ezt a tudatlanságból fakadó nemtörődömséget a Hewitt globális kutatása is megerősítette: a kétezer céget megkörnyékező felmérés szerint a kelet-európai cégek egy árnyalatnyival optimistábbak nyugat-európai társaiknál, ami meglehetősen furcsa, hiszen közel ugyanazon folyamatok mennek végbe mindkét térségben. Ez valószínűleg arra vezethető vissza, hogy régiónkban még nem nyitották fel a szemüket a vezetők, pedig az adatok szerint Európát érintette leginkább a válság, már ami a létszámcsökkentést illeti - közölte előadásában Balázs György, a Hewitt tanácsadási részlegének vezetője. Ugyanígy érdekes, hogy bár a cégek 97 százaléka jelezte, hogy csökkenti a HR-büdzsét, magát a HR osztályt csupán 26-29 százalékuk tervezi leépíteni.
A válság kapcsán pszichológiai szempontból is furcsa ellentéteket figyelhetünk meg - tette hozzá Veres Rita, a Hewitt üzletágvezetője. A bizonytalanság ugyanis elhozza az önzés idejét: a dolgozók a cég helyett egyre inkább a saját jövőjükért aggódnak, ezért mind a motivációjuk, mind a lojalitásuk csökken, mondván, minek teljesítenének 100 százalékon egy bizonytalan lábakon álló társaságnak. Elmenni azonban véletlenül sem akarnak, hiszen válság idején "a biztonság mindenek felett" elv érvényesül. "Ezeken alapvetően a felsővezetés hozzáállása, megfelelő kommunikációja javíthat, az átgondolt stratégiáról nem is beszélve, hiszen enélkül csak a túlélés biztosított, a hosszú távú jövő nem" - mondta a szakember.
A vezetők tudatlanságát jól jelzi az is, hogy gyakorta azokban az iparágban is befagyasztják a fizetéseket, ahol annyira nem indokolja a válság. Pedig ez veszélyes játék, mivel a kiváló teljesítmény honorálásának elmaradása a kulcsemberek elvesztését vonhatja maga után. Tovább nehezíti a helyzetet a "bunker" mentalitás elterjedése, vagyis amikor minden vezető a saját részlegét próbálja védeni, még akkor is, ha teljességgel indokolt a költségek csökkentése, a munkaerő-állomány leépítése. "Ez ellen a legkönnyebben úgy tehetünk, ha win-win jellegű intézkedéseket foganatosítunk, például leépítés helyett rendeljünk el hosszabb szüneteket, reformáljuk meg a kompenzációs csomagot, vagy ha még ennél is kevesebb erőforrást szeretnénk elpazarolni, vezessünk be alternatív munkaszervezési módszereket" - sorolta a lehetőségeket Veres Rita.
Folytatás a HRPortálon.
