Mindkét nyugat-európai államban a közelmúlt választási éveihez kapcsolódva történtek változások az adórendszeren, ezért jelenleg nagyobb módosításon nem is gondolkodtak. Belgiumban - még a válság előtt - szó volt a Robin Hood-adó esetleges bevezetéséről, illetve a repülőjegyek árába épített különadóról, de az előbbiről nincs döntés, az utóbbit pedig az érintett szféra és a közvélemény nyomására egyelőre nem valósították meg.

Különösen Belgium a legnagyobb adóterhelést kiszabó európai uniós országok közé tartozik. Az ötkulcsos személyi jövedelmi adó 25-50 százalékig terjed, bevételtől függően. Előbbit 7560 euró alatt, utóbbit nem egészen 33 ezer euró fölötti jövedelem esetében kell fizetni. A társasági adó 34 százalék, kisebb profitú cégeknél 25 százalék. Az adót bizonyos esetekben 3,5-4 százalékkal csökkenteni lehet, de a változtatás - amelyről tavaly óta van külön törvény - nem függ a pénzügyi válságtól.

52 százalékos szja, 25 százalékos cégadó

Hollandiában jövőre várhatóan valamelyest csökken az örökösödési adó mértéke, de ennek nincs köze a pénzügyi válsághoz, régebbi terv, ráadásul csekélyke állami bevételt érint. Egyes gazdasági szereplők, például a kisvállalkozói szövetség a válságra hivatkozva fellépett az adócsökkentés mellett a befektetések ösztönzésének érdekében. A kormány egyelőre elzárkózott ettől, de jelezte, hogy a cégköltségek csökkentésén dolgozik.

Hollandiában a természetes személyek jövedelmét megkülönböztetik aszerint, hogy milyen forrásból származik.  Négykulcsos a jövedelemadó, 2,5 százaléktól 52 százalékig, de az alsó kulcsokat 31,5 százalékos tb-fizetési kötelezettséggel toldják meg.

Az áfa fő kulcsa 19 százalék, míg a nyereségadó 10-25,5 százalékos. A nyereségből korábbi évek veszteségei leírhatók, ennek jelentősége lehet a mostani válság idején. Az örökösödési adó jelenleg az érintett ingatlan értékének függvényében 5-68 százalék. Többféle környezet adót is alkalmaznak, valamint ingatlanadót, továbbá ajándék- és 29 százalék szerencsejátéknyeremény-adót.