Az operatív lízing piaca 22 milliárd forintos finanszírozási összeget ért el, ami a teljes piac 10,5 százalékát jelenti. Ez főleg a személyautókra és kishaszonjárművekre terjed ki, míg Magyarországon az egyéb eszközkategóriákban kevésbé gyakori, mint Nyugat-Európában.
A Lízingszövetség adatai szerint az euróban történő finanszírozások aránya továbbra is magas, de csökkent a tavalyi évhez képest. A finanszírozott összegek 30 százaléka, míg a szerződések 14 százaléka devizaalapú. A személyautók és kisteherautók esetében az eurós szerződések aránya alacsonyabb, míg a nagyhaszonjárművek jelentős része hagyományosan euró alapú. Az egyéb gépek esetében is magas az euróalapú szerződések részesedése.
„A jelenlegi kamatkörnyezetben kiemelten fontos, hogy a KKV szektor elsősorban államilag támogatott lízingkonstrukciókhoz férhessen hozzá, amelyek a lízing esetében 100 százalékban beruházásra fordulnak. 2024. első negyedévében a vállalatok 38 milliárd forint értékben kötöttek ilyen konstrukciókat, összesen 2136 szerződést. Ez szinte megegyezik a tavalyi darabszámmal, enyhén magasabb finanszírozási összeggel” – részletezte Kőszegi László.
A Széchenyi Kártya Program a tavalyi eredményeket érte el, 26,4 milliárd forint új finanszírozással és 1824 szerződéssel, míg az Eximbank Baross Gábor programja jelentős növekedést mutatott. Itt a
lízingcégek 294 szerződést kötöttek 11,4 milliárd forint értékben. Míg a Széchenyi Kártya Program minden termelőeszköz kategóriában jelen van, addig a Baross Gábor program főleg a nagyhaszonjárműveket és egyéb gépeket célozza meg.
