Egyre gyakoribb a külföldi bankszámla, értékpapír és a kripto

Külföldi vagyonelem egyre gyakrabban jelenik meg a hagyatékokban a közjegyzők tapasztalata szerint. Leggyakrabban külföldi bankszámlák (főleg Revolut, illetve német vagy osztrák), emellett részvények, kötvények, nyaralók, lakások, de előfordult már például tenerifei üdülési jog is. Ez szinte mindig elnyújtja az eljárást, mert a külföldi bankoktól és más szervezetektől csak nehézkesen kapnak hivatalos információt a közjegyzők. Ebben azonban még az idén egyszerűbb és gyorsabb ügymenetet vár a közjegyzői kamara, mert egy uniós rendelkezés alapján elkezdhetik használni az elektronikus Evidence-rendszert, ami megkönnyítheti a határon átnyúló megkereséseket.

Egyre gyakoribb a kriptoeszköz is a hagyatékokban, ami szintén bonyolítja az eljárást, a magyar jog ugyanis nem tekinti vagyonnak vagy tulajdonnak a kriptopénzt. A digitális javakról való végintézkedés – azaz az arról való rendelkezés, hogy az örökösök hogyan kapják majd meg például a kriptotárcához tartozó felhasználói azonosítót és titkos jelszót, kik és hogyan férjenek hozzá a digitális adatainkhoz és adat alapú javakhoz – nagyban segíti a hagyaték átadását.

Az örökösök tudják gyorsítani a hagyaték átadását

Az örökösökön is múlik, milyen gyorsan zárul le egy hagyatéki eljárás. Érdemes mielőbb felvenni a kapcsolatot az illetékes önkormányzattal, és minél több információt rendelkezésre bocsátani a lehetséges örökösökről, valamint az örökhagyó ismert vagyonáról és tartozásairól a hagyatéki leltár összeállításához. Ennek azért van jelentősége, mert a közjegyző a későbbiekben ezek alapján keresi meg például a pénzintézeteket, illetve szerzi be a hagyatékba tartozó, az örökhagyó nevén nyilvántartott ingatlanokra vonatkozó adatokat.