Évente jellemzően 120-140 ezer hagyatéki eljárás indul a magyar közjegyzőknél, tavaly pontosan 134 606. Ez a szám évről évre változik, és nem csak az befolyásolja, mennyien halnak meg. Gyakran előfordul, hogy egy értékes vagyontárgy vagy egy örökös csak azt követően válik ismertté, hogy a hagyatékot már átadták, és ilyenkor póthagyatéki eljárásra van szükség. Emellett pedig az elmúlt években kiugróan sok eljárás indult (150-165 ezer), nagyrészt azért, mert a földhivatalok az új ingatlan-nyilvántartási rendszer miatt 2021-ben elkezdték felkutatni azokat a földterületeket, amelyek valószínűleg halott ember nevén voltak nyilvántartva. Úgy maradhat ingatlan egy elhunyt nevén, ha az örökösök nem tudnak annak létezéséről, vagy nem tüntetik fel a hagyatéki leltárban, és ez akár évtizedekig sem derül ki.

A hagyatéki eljárás első szakaszában az illetékes önkormányzati jegyző és munkatársai készítik el az örökösök segítségével a hagyatéki leltárt, ebben írják össze az elhunyt vagyonát, tartozásait. Ezután kerül át a hagyatéki ügy az illetékes közjegyzőhöz, aki megállapítja, hogy ki, mit és milyen arányban örököl: tavaly az ügyek hét és fél százalékánál végrendelet vagy öröklési szerződés alapján, a többi esetben a törvényes öröklési rend szerint.

A közjegyzők onnan számítva, hogy megkapták a dokumentumokat az önkormányzattól, túlnyomó részben egy éven belül átadják a hagyatékot az örökösöknek. Tavaly a hagyatéki eljárások 87,5 százaléka egy éven belül lezárult a közjegyzőknél és csak négy százalék tartott több mint két évig. Ilyen általában akkor fordul elő, ha az örökösök között vita van és bírósághoz fordulnak vagy ha az örökösök egyike közben meghal vagy az elhunytnak volt külföldi vagyona, esetleg kriptoeszköze, amelyről nem vagy csak nagyon nehezen kap hivatalos tájékoztatást a közjegyző.