Mire kíváncsiak?

Az ellenőrzések célja várhatóan azoknak a vagyonkezelési struktúráknak a feltárása és szankcionálása lesz, amelyeket az érintettek azzal a céllal hoztak létre, hogy korábban megszerzett vagyonelemeket felértékeljenek, majd az így keletkezett nyereséghez azonnal, adómentesen hozzáférjenek. Az ellenőrzések várhatóan vizsgálni fogják a dokumentációk teljességét is és pontatlanság esetén mulasztási bírságot fognak kiszabni. Szintén várható a kezdeményezetti kifizetéseknek álcázott, egyébként más üzleti szándékot leplező juttatások feltárása.

A vizsgálat során az adóhatóságnak a vagyonkezelési szerződéseket nem elnevezésük, hanem tényleges tartalmuk szerint kell majd vizsgálnia. Ebben a körben a NAV-nak figyelembe kell vennie, hogy ki kezdeményezte a vagyonrendelést, volt-e annak bármilyen, az adóelőny megszerzésén túlmutató célja, ki gyakorolta a tényleges kontrollt a vagyonkezelés felett, vagy hogy mikor és miért került sor vagyonjuttatásra.

„A javaslat külön vizsgálandó szempontként emeli ki a vagyonkezelési jogviszony fennállásának időtartamát, valamint a vagyonrendelés és az első vagyonjuttatás között eltelt időt. Ez borítékolhatóan azt jelenti, hogy azok a vagyonkezelések, amelyekben a kedvezményezett rövid időn belül jutott kifizetéshez, különösen szigorú elbírálás alá esnek majd” – hívja fel a figyelmet Baráti Ákos, a Jalsoszky partner ügyvédje.

A példálózó felsorolás alapján a NAV-nak kifejezetten vizsgálnia kell a közreműködő tanácsadók és ügyvédek előkészítő tevékenységét is, így például a szerződéskötést ösztönző tanácsadói kommunikációt és a különböző szerződéstervezeteket. Ez egyúttal felveti azt a kérdést, hogy a bizonyítás során miként kezelhetők az ügyvéd és ügyfele közötti, ügyvédi titoknak minősülő közlések.