A megállapodás előnyös lehetne mindkét fél számára: Ukrajna megkapja a beruházáshoz szükséges amerikai tőkét, és ezáltal biztonsági garanciákat. Az Egyesült Államok pedig hozzájuthat olyan kritikus fontosságú nyersanyagokhoz, amelyeket eddig nagyrészt Kínából szerezett be. Az ukrán ásványkincs-tartalékokat 14 ezer milliárd dollárra becsülik, és olyan fontos nyersanyagokban, mint lítium, uránium vagy titán a világ legnagyobb készleteivel rendelkezhet.

Csökkenteni a Kínától való függést

Az Egyesült Államok nagy mennyiségű nyersanyaggal rendelkezik, viszont ezek többsége fosszilis energiahordozók (szén, olaj, földgáz) vagy fémek (arany, réz, vas). Ami a ritkaföldfémeket illeti, ott az Egyesült Államok importra szorul, még úgy is, hogy 2018-hoz képest 2022-ben az ország nyersanyag-kitermelése 207 százalékkal nőtt.

A ritkaföldfémek globális piacát Kína uralja. Övék a világ ritkafölfémek-bányászatának 70 százaléka. A lítium-, réz-, kobalt-, nikkel- és alumíniumfeldolgozás jelentős része is az ő kezükben van. 2022-ben az Egyesült Államok részesedése a ritkaföldfémek globális termelésében csak 14 százalék volt, Kínáé pedig 60 százalék. Az ásványkincsek feldolgozásában Kína még nagyobb, 90 százalékos jelentőséggel bír.

Az Egyesült Államok jövőbeni hozzáférése a stratégiai ásványi anyagokhoz veszélybe kerülhet a Kínától való fokozódó függőség és a kínai monopólium miatt. E problémára lehetséges megoldást kínálhatnak Ukrajna nagyrészt kiaknázatlan természeti erőforrásai. Mivel az új amerikai adminisztráció fő prioritása hosszabb távon Kína visszaszorítása a globális piacon, az ukrán ritkaföldfémek megszerzése egy stratégiai lépés is lehet.