2019-ben Trump kijelentése még nagyobb visszhang nélkül maradt, és akkor még senki sem vette komolyan kérdést. Az Északi-sarkvidék, és a régióban elhelyezkedő Grönland az éghajlatváltozás következtében egyre inkább felértékelődik a nagyhatalmak és számos gazdasági szereplő szemében.

Volt-e precedens területvásárlásra az amerikai történelemben?

Nem egyedülálló jelenség a történelemben, hogy az Egyesült Államok területet vásárol, és az sem, hogy igényt formál Grönland területére. 1867-ben az Egyesült Államok megvásárolta Alaszkát Oroszországtól. Ezt követően megpróbált tárgyalni Grönland megvételéről is a Dán Királysággal, de a kísérlet kudarcot vallott. Az Egyesült Államok legközelebb 1946-ban fontolgatta a sziget megvásárlását. Továbbá érdemes látni azt is, hogy az Egyesült Államok több területhez is vásárlással jutott hozzá, így Alaszka 1867-es, Oroszországtól történő megvétele mellett 1803-ban Franciaországtól vásárolta meg Louisiánát, 1819-ben Spanyolországtól Floridát, 1854-ben Mexikótól Új Mexikót. Egy századdal ezelőtt az Egyesült Államok már vett át terület Dániától is, 1917-ben az Amerikai Virgin-szigeteket. Majd a terület másik részét 1944-ben a Kelet-Indiai Társaságtól vette meg.

Grönland közigazgatása

Grönlandnak saját nemzeti parlamentje mellett két képviselője van a dán parlamentben is. A sziget 1979-ben nyerte el autonóm státuszát, de ezzel együtt a dán kormány számos területen gyakorol felügyeletet, mint a külügyek, a védelempolitika, illetve a fizetőeszköz felett. 2009-ben nyert nagyobb fokú önrendelkezést az önkormányzati törvény jegyében, aminek következtében további jogokat kapott a belügyek területén, így a rendvédelem, a parti őrség felügyelete, valamint más jogszabályok tekintetében. Ezzel a szigetet hivatalosan Dánia önkormányzattal rendelkező tengerentúli közigazgatási egységévé nyilvánították. 2009-től a hivatalos nyelv dánról grönlandira változott. A sziget kikiálthatja teljes függetlenségét, ha élni kíván vele, de ezt népszavazással kell jóváhagynia a grönlandi népnek és a dán parlamentnek. Az önrendelkezési jogok bővülését jelentette az is, hogy 2009-től kezdve Grönland maga rendelkezhet a területén megtalálható ásványkincsek feletti, ami mellett a sziget kormányzata megtarthatta az olaj- és ásványianyag-bevételek nagyobb százalékát.

Grönland gazdasága

A Moody’s elemzése kiemeli, hogy Grönland gazdasága a garnélarák és a hal exportjától, valamint a dán kormány jelentős támogatásától függ. A függőség mértéke korábbi, 2010-es évek második felének adatai alapján olyan jelentős volt, hogy a grönlandi kormányzati bevételek 50 százaléka származott ebből, amely összeg a GDP 25 százalékt tette ki.

A sziget halipartól való függősége több kihívás elé állítja a helyi gazdaságot. Ezek egyike a túlhalászás, ami mellett az ingadozó piaci árak is nehezítik a bevételek kiszámíthatóvá tételét. Így Grönland az 1990-es évek óta igyekszik diverzifikálni gazdaságát, és nagy hangsúlyt fektetett az idegenforgalmi ágazatra. Az elmúlt évtizedekben az turizmusból származó bevételek jelentősen nőttek. A kormány kimagasló gazdasági szerepét mutatja, hogy a munkaerő közel fele a közszférában dolgozik.

Grönland stratégiai jelentősége

Grönland geopolitikai jelentősége az elhelyezkedésében és a természeti kincsekben rejlik. Grönland meghatározó szerepet játszik a NATO biztonsági keretrendszerében. Ennek háttere, hogy Grönland, Izland-Egyesült Királyság vonalában elhelyezkedő zóna kiemelten fontos az Egyesült Államok védelmi rendszerében. Éppen e biztonságpolitikai helyzet indokolja, hogy az Egyesült Államok a második világháború óta biztosítja katonai jelenlétét a szigeten. Grönland földrajzi helyzete rálátást biztosít az Északi-sarkvidék térségére, és kulcsfontosságú helyszíne az Egyesült Államok rakétavédelmének az Északi-sarkvidéken. Az Egyesült Államokat és Oroszországot éppen ez a régió köti össze, és választja el az Arktikus-óceánok (Jeges-tengeren) keresztül. Emellett az újonnan hajózhatóvá váló tengeri útvonalak és a feltárt természeti erőforrások nemzetközi szinten előtérbe helyezik a világ legnagyobb szigetét. Grönland gazdag ritkaföldfémekben, hagyományos energiahordozókban (kőolaj, földgáz, uránium), de az energetikai átálláshoz szükséges erőforrásokban és más, az ipar számára nélkülözhetetlen alapanyagokban. Az Egyesült Államok, az Európai Unió és más nemzetek arra törekszenek, hogy csökkentsék függőségüket a kínai dominanciájú ellátási láncoktól, így például a kínai ritkaföldfémektől. Donald Trump Grönland iránti megújult érdeklődése tükrözi ezeket a stratégiai és gazdasági megfontolásokat. A grönlandi vezetők azonban hangsúlyozták, hogy minden partnerségnek, akár az Egyesült Államokkal, akár más nemzetekkel, tiszteletben kell tartania a helyi társadalom szuverenitását és igazodnia kell hosszú távú céljaikhoz.

Ásványi anyagok

A grönlandi altalaj számos értékes ásványi anyagot, ritkaföldfémeket, nemesfémeket, drágaköveket, szenet, grafitot és uránt tartalmaz. Az 1700-as évek végén kezdődött a bányászat. Egy 2023-as felmérés szerint az Európai Bizottság által „kritikus fontosságú nyersanyagnak” minősített 34 ásvány közül 25-öt találtak meg Grönlandon. A szén mellett a bányászat kiterjed többek között az aranyra, az ezüstre, a rézre, a rubinra, az ólomra, a cinkre, a grafitra, az olivinre, a kriolitra és a márványra, ahogyan erről a Grönlandi Természeti Erőforrások Intézete beszámol. Érdemes látni azt is, hogy a klímaváltozás fontos szerepet játszik az ásványi anyagok elérhetővé válásában. Lehetővé tette az olaj- és földgázkutatást, ami mellett földterületeket is megnyitott az ásványi anyagok kitermelése előtt. Ugyanakkor a környezetvédelmi szempontokat figyelembe véve a grönlandi kormányzat 2021-ben korlátozta a bányászati tevékenységet.

Energiahordozók

Kőolaj és földgáz

Az eddigi kutatások eredményei azt sugallják, hogy a Grönland partjainál lévő tengerfenéken nagy kiterjedésű kőolajmező rejlik. A geológiai viszonyok jobb megismerése érdekében a nemzetközi olajtársaságok szisztemikus felméréseket és feltáró fúrásokat végeznek a kijelölt tengeri területeken. Hasonló vizsgálatok folynak a szárazföldön is, ahol a kilencvenes években az olajszivárgás keltették fel az érdeklődést a kőolajkészletek iránt, a Grönlandi Természeti Erőforrások Intézetének beszámolója alapján. 2021-ben a helyi kormányzat bejelentette, hogy jelentős ásványkincs-potenciálja ellenére leállítja vizeire vonatkozó új olajfeltárási engedélyek kiadását.

Urán

2013 októberében Grönland parlamentje hivatalosan jóváhagyta az urán és más radioaktív ásványok kitermelését. A bányavállalatok ezt követően kérelmet nyújthatnak be a grönlandi altalajban található radioaktív ásványok kitermelésére. Ugyanakkor létrehoztak egy információs központot, amelynek célja a grönlandi uránkitermelés környezeti hatásaival és szabályozásával kapcsolatos tudásközpont kiépítése. Emellett a nemzetközi gyakorlat tanulmányozása, különösen olyan országok esetében, amelyek széles körű tapasztalattal rendelkeznek mind a jogalkotás, mind a környezetvédelmi problémák terén.

2021-ben a grönlandi parlament elfogadta azt a törvényt, amely betiltja az uránbányászatot, és leállítja a Kuannersuit bánya, a világ egyik legnagyobb ritkaföldfém-lelőhelyének fejlesztését. Ugyanakkor érdemes látni, hogy a meglévő infrastruktúra és a környezeti feltételek hiánya különösen nagy kihívást jelent az ilyen projektek számára.

Grönland katonai jelentősége

A legrövidebb út – légi és vízi úton is – az Egyesült Államokból Európába Grönlandon keresztül vezet. Ez a stratégiai szempont kiemelten fontossá teszi a kontinensnyi méretű szigetet az Egyesült Államokat védelme számára, így például ballisztikus rakéta korai előrejelző rendszerében. Dánia a NATO tagja, így Grönland dán tartományként részese a katonai szövetségnek. Ennek megfelelően rendelkezik katonai bázissal a térségben, Grönlandot, Izlandot és az Egyesült Királyságot összekötő vizeken. Ugyanakkor a Grönland körüli tengerek átjáróként szolgálhatnak például az orosz és kínai hajók számára az Európa és az Egyesült Államok közötti vizeken.

A második világháborús előzmények után az Egyesült Államok katonai bázisa 1951-ben létesült. A bázis az Egyesült Államok fegyveres létesítményei közül a legészakabbi pontja, amelyet elsődlegesen a légtéren kívül érkező légicsapásra képes reagálni (a hivatalos megnevezés szerint éppen ezért űrbázis). Érdemes látni azt is, hogy a grönlandi támaszpont nem jelent a tekintetben különleges státuszt, hogy egyike annak a közel 750 amerikai bázisnak, amely a világ 80 országában találhatóak. A legtöbb, 120 aktív bázissal Japán rendelkezik, ezt követi Németország 119-cel és Dél-Korea 73-mal. Dániában, illetve annak autonóm területén, Grönlandon, mint NATO-szövetséges tagállamban létesülhetett ilyen támaszpont.

Kína és Oroszország grönlandi ambíciói

Oroszország és Kína fokozza kereskedelmi, tudományos és katonai tevékenységét az Északi-sarkvidéken, amely során együttműködés is kialakult a két nagyhatalom között.

Kína, mint Grönland gazdasági partnere

Grönland és Kína együttműködése fontos lehet a sziget számára, mivel a távol-keleti ország befektetéseket és jelentős felvevő piacot jelent egyes termékei, a kitermelt természeti kincsek vagy a turisztikai piac számára. E szektorok fejlődése a grönlandi gazdaság többlábon állását is elősegítheti, ugyanakkor egyoldalú külgazdasági függőség kialakulásához is vezethet. A kínai-grönlandi kapcsolatok jövőbeli alakulását nagyban befolyásolhatja az európai uniós országok és Kína közötti kapcsolatok alakulása, és az esetleges kereskedelmi elhidegülés. Emellett Grönland jövőbeli függetlenedése is befolyásolhatja. Abban az esetben, ha Grönland az Egyesült Államok részévé válna jelentős fordulat következhetne be a kínai kapcsolatokban. Az Amerika és Kína közötti kereskedelmi háború a grönlandi-kínai kapcsolatok befagyását is eredményezhetné. Grönland hovatartozása és a sziget kínai kapcsolatai is az északi-sarkvidéki térség felértékelődésére hívják fel a figyelmet.

Európai uniós jelenlét Grönlandon

Grönland nem tagja az Európai Uniónak, de az EU tengerentúli országának és területének egyikeként társult vele. 1973-ban Grönland Dániával együtt csatlakozott az Európai Unió jogelődjéhez, az Európai Közösséghez, de 1985-ben a sziget kilépett onnan. Grönlandon a legfontosabb gazdasági szektor, a halászat lehetőségeit nehezítette az európai szabályozás és a közös piac által teremtett új helyzet, amely fontos érv volt a sziget lakói számára, hogy az európai kapcsolatok lazítása mellett döntsenek.

Az Európai Unió az elmúlt időszakban felismerte az északi sziget geopolitikai jelentőségét. Ahogyan erről korábban az Oeconomus oldalán is írtunk, fontos lépést jelentett az Európai Unió északi-sarkvidéki jelenléte és a fenntarthatósági elvek képviselet szempontjából, hogy az EU 2024 márciusában állandó képviselet nyitott Grönland fővárosában, Nuukban. Az új állandó képviselet létesítésének célja nem csupán a Grönlanddal való kapcsolatok elmélyítése, hanem a tágabb sarkvidéki régióban való jelenlétet is erősíti. A képviselet feladatai közé fog tartozni az európai zöld megállapodás (Green Deal) végrehajtásának elősegítése a térségben, emellett a szénhidrogén-kitermelés minimalizálását is célul tűzték ki. Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen a képviselet megnyitása alkalmából tartott sajtótájékoztatón kiemelte a lépés széles körű hatását, amelynek része az is, hogy az unió igyekszik ellensúlyozni az olyan államok érdeklődését Grönland iránt, mint Oroszország és Kína (Európai Bizottság 2024). Emellett az intézmény megnyitása része lehet annak a folyamatnak, amely során felkészültek Donald Trump elnökké választására, ahogyan ezt korábbi elemzésünkben is jeleztük. A 2019-es szándék, vagyis Grönland megvásárlásának lehetősége ismét felmerült amerikai részről. E lépéssel egy európai uniós tagállam, Dánia elveszítené hozzáférését az arktikus régióhoz.

Konklúzió

Az Északi-sarkvidék egyre inkább központi szerepet játszik a globális geopolitikában, ezzel a régióban elhelyezkedő Grönland jelentősége növekedni fog. Az Egyesült Államok számára a világ legnagyobb szigetével való kapcsolatok stratégiai lehetőséget jelentenek az Északi-sarkvidékkel kapcsolatos politika és szövetségek megerősítésére. Grönland ugyanakkor más nagyhatalmak számára is fontos, Kína, Oroszország és az Európai Unió is egyre nagyobb figyelmet fordít a területre. Kína a legjelentősebb grönlandi beruházók és piacok közé is igyekszik bekerülni. Ugyanakkor az elmúlt években az Európai Unió is felismerte, hogy szükséges erősíteni a kapcsolatait Dánia autonóm tartományával, amely 1985-ben elsőként lépett ki az Európai Közösségből. A végkimenetel sok esélyes, de mindenképpen a nagyhatalmak fokozott figyelmével lehet számolni Grönlandon. (Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány)