Újabb gazdasági kiigazítással nézhet szembe Görögország

Azzal, hogy Görögország a sikeres kötvénykibocsátásával visszatért a nemzetközi pénzügyi piacokra, sikeres országimázs akciót hajtott végre, és ez felerősítheti azokat a véleményeket, miszerint az ország jövőre akár ki is léphet a pénzügyi segélyprogramból. Ennek azonban nincs sok realitása.

Mire készülhet a kormány?
Meg lehet még menteni az idei évet az ezer sebből vérző gazdaságban?

Online Klasszis Klub élőben Győrffy Dórával!
Vegyen részt és kérdezze Ön is a közgazdászt, egyetemi tanárt!

2025. július 16. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Görögország finanszírozási igénye 2019-re valószínűleg eléri a 19 milliárd eurót, és csak akkor lehetséges a programból történő kilépés, ha Athén hajlandó magasabb kamatszintek mellett finanszírozni az ország működését, amivel viszont megnövelnék az adósságterheket és visszafognák az esetleges gazdasági növekedést is. Görögország három lehetőség közül választhat a jelenlegi segélyprogram lejártakor (2018 augusztusában): elindítja a negyedik gazdasági kiigazító csomagot, vagy meghosszabbítja meglévő hiteleinek futamidejét, vagy a hitelek egy részének elengedését kezdeményezi.

Kép: SXC

A negyedik gazdasági kiigazító program

Egy újabb segélyprogram eredményeképpen az európai hitelezők úgy nyújtanának több hitelt Görögországnak, hogy közben az ország nem kezelné a növekvő eladósodottság strukturális problémáját (mára a GDP-hez viszonyított eladósodottság elérte a 180%-ot – ez 2008-ban 146% volt), és olyan további megszorító intézkedéseket kellene meghozni, amelyek kedvező gazdasági hatásai eddig is kétségesek voltak. Ezzel összességében Alexis Ciprasz helyzete meggyengülne, a politikai kockázat pedig nőne Európában – vélekedett Christopher Dembik, a Saxo Bank vezető makrogazdasági szakértője.

A hitelek futamidejének meghosszabbítása

Középtávon ez a forgatókönyv tűnik a legvalószínűbb politikai kompromisszumnak. Részben egyébként már meg is valósult, mivel Görögország csak 2020-tól kezd kamatot fizetni a bilaterális hiteleire – ez azonban nem vonatkozik az EFSF és az ESM hitelekre. A hitelek futamidejének meghosszabbításával Görögország úgy jutna lélegzethez, hogy az európai országokat és polgárokat nem terhelnék további költségekkel (mindaddig, amíg a visszafizetendő kamatszintek magasabbak, mint a hitelfelvevők refinanszírozási költségei).

Nagy bajba kerülhet a brit gazdaság
A brit gazdaság több ágazatát súlyosan érintené, ha a brit EU-tagság megszűnéséig London nem tudna átfogó megállapodásra jutni az Európai Unióval a további kapcsolatrendszerről, és ebben az esetben nem lehet kizárni a recesszió lehetőségét sem – áll a Moody’s Investors Service átfogó szektorelemzésében.
A hitelek egy részének elengedése

Ez a megoldási lehetőség a legradikálisabb mind közül, de talán a legjózanabb is, tekintve az ország gazdasági és pénzügyi helyzetét. A görög hitelek egy részének elengedését hiba lenne egyedi esetként kezelni. Az államadósság átstrukturálására gyakrabban sor kerül, mint ahogyan azt gondolnánk. 1950 és 2010 között 186 hitelcsere megállapodást hoztak tető alá a különböző pénzügyi intézményekkel és kötvénytulajdonosokkal, 447 alkalommal pedig bilaterális megállapodás született a Párizsi Klubbal. Görögország esetében a hitelek egy részének elengedése azt jelentené, hogy teljes egészében újra kellene számolni a hitelek fenntarthatóságára vonatkozó számításokat, amelyeket az IMF 2010-ben készített – ezek alapján készült el az a terv, amely szerint 2022-re a GDP arányos eladósodottság mértékét 175%-ról 120%-ra kellene levinni.

A görög hitelállomány egy részének elengedésével kapcsolatos egyik legkomolyabb probléma az, hogy ennek költségét az európai hitelezőknek kellene viselni. A közhiedelemmel ellentétben ezek a költségek viszonylag korlátozottak és elviselhetőek lennének, főként annak fényében, hogy a kamatlábak szintje a bőséges piaci likviditásnak köszönhetően rendkívül alacsony. Az európai országok számára a hitelek részleges elengedése során a valódi és azonnali költséget a görögök hitelkamat fizetésének részleges elmaradása (a hitelek átlagos kamatszintje 1,5 százalék körül van), valamint az Athén megsegítésére nyújtott hitelek refinanszírozására felvett hitelek költsége jelentené. A hitelállomány részleges elengedésének várható költsége kifejezetten alacsony a Görögország lassú összeomlása esetén bekövetkező geopolitikai hatások költségeivel összehasonlítva.

Véleményvezér

Magyar Péter nyilvánosságra hozta, hogy szerinte hol lopott milliárdokat a Fidesz

Magyar Péter nyilvánosságra hozta, hogy szerinte hol lopott milliárdokat a Fidesz 

Milliárdosok aggódhatnak egy kormányváltás esetén.
A szabadság hőseként ünnepelték Karácsony Gergelyt az Európai Parlamentben

A szabadság hőseként ünnepelték Karácsony Gergelyt az Európai Parlamentben 

A budapesti főpolgármester megdicsőült Strasbourgban.
A Fidesz az elmúlt öt év költekezését részben forintleértékelésből fedezte

A Fidesz az elmúlt öt év költekezését részben forintleértékelésből fedezte 

Első helyen az ipari termelői árak drágulásában.
Sorra történnek robbanások az orosz árnyékflotta tankerein

Sorra történnek robbanások az orosz árnyékflotta tankerein 

Immár a tengereken is folyik a háború.
Jönnek a Budapest-logós Pride pólók

Jönnek a Budapest-logós Pride pólók 

Az Orbán Viktorral szembeni ellenállás kereskedelmi vetületet kap.
Hadházy Ákos szerint személyenként 80 ezer forintos büntetésre számíthatnak a Pride résztvevői

Hadházy Ákos szerint személyenként 80 ezer forintos büntetésre számíthatnak a Pride résztvevői 

Bár egyetlen gyermeket nem ért sérelem a Pride miatt a résztvevők gigabüntetést kapnak.

Info & tech

Cégvezetés & irányítás

Piac & marketing


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo