Ezt Kiss Péter, a szociális és munkaügyi miniszter jelentette be egy sajtótájékoztatón, majd hozzátette: a rokkantsági ellátásból jelenleg hiányoznak a megváltozott munkaképességűek számára nyújtott rehabilitációs szolgáltatások, ezért a változtatás célja esélyt nyújtani munkaerő-piaci elhelyezkedésükhöz. Ismertetése szerint a komplex rehabilitációs eljárás bevezetésével személyre szabott rehabilitációs útvonalat ajánlanak a megváltozott munkaképességűek számára; az anyagi segítségen túl ez tartalmazza az egészségügyi rehabilitációt, a fejlesztési, képzési rehabilitációt, a begyakorló foglalkoztatást, a védett szervezeti foglalkoztatást, és a nyílt munkaerőpiacra bértámogatáson keresztüli kihelyezést.
A rehabilitáció időszakában, legfeljebb három évig az érintettek rehabilitációs járadékot kapnak, amelynek mértéke megegyezik a rokkantsági nyugdíj összegével, ez jelenleg átlagosan 53-55 ezer forint. A 2008-tól induló rendszer először az új rokkantnyugdíjasokat érinti, és a tervek szerint 2009-től terjed ki a mai rokkantsági ellátottakra. Akiknél megállapítják a végleges rokkantságot, nem kell belépniük a rehabilitációs rendszerbe, ők továbbra is a rokkantellátás keretein belül maradnak, azonban maguk dönthetnek arról, részt vesznek-e a rehabilitációban. Egyéb esetekben az 52 év alatti rokkantnyugdíjasok közül azok lépnek be a rehabilitációs rendszerbe, akiket a minősítő bizottság visszavezethetőnek tart a munkaerőpiacra. A szociális és munkaügyi tárca arra számít, hogy a rendszer teljes kiépülését követő egy évben mintegy 25 ezren veszik igénybe a rehabilitációs járadékot, amely évente 5-6 ezerrel növeli majd a megváltozott munkaképességű foglalkoztatottak számát. Az új rendszer többletköltségét, mintegy 60 milliárd forintot uniós forrásból fedezik.#page#
Fejleszthető munkaképesség
A jelenlegi minősítési rendszert Kiss Péter elavultnak nevezte, mert csupán az egészségkárosodás mértékét veszi figyelembe. Ezzel szemben az új rendszerben a fejleszthető munkaképességet is vizsgálják, és ez alapján lehet segítséget adni az újra munkába kerüléshez. Ennek érdekében egységes, az uniós normáknak megfelelő minősítést vezetnek be és az Országos Orvosszakértői Intézetet átalakítják Országos Rehabilitációs és Szakértői Intézetté. Mintegy 800 ezer rokkantsági nyugdíjas van, közülük 460 ezren nyugdíjkorhatár alattiak, több mint 200 ezren pedig rendszeresen részesülnek szociális járadékban. Tavaly az állam mintegy 750 milliárd forintot fordított a rokkantsági nyugdíjra. A megváltozott munkaképességűek 10 százaléka dolgozik bejelentve. Becslések szerint 30-50 százalék közötti a bejelentés nélkül foglalkoztatottak száma, amely 150-200 ezer főt jelenthet.
A tájékoztató anyag szerint augusztus 31-ig megszületik az önálló rehabilitáció, a rokkantsági ellátáshoz kapcsolódó biztosítási ág létrehozásának koncepciója, szeptember 30-ig pedig a munkaképesség megváltozásával összefüggő szociális ellátások rendszerének új rendszerhez igazítása történik meg, 2008. március 10-ig összehangolják a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatási-támogatási rendszerét.
