A nemzetközi Ipsos-Hedepy Mental Health felmérés 2026 szeptemberében hat közép- és kelet-európai országban – Csehországban, Szlovákiában, Lengyelországban, Magyarországon, Litvániában és Romániában – zajlott. Hazánkban 1010 fő, 18–70 év közötti megkérdezett bevonásával, online formában valósult meg a kutatás, amely nem, életkor és régió szerint reprezentatív a magyar lakosságra nézve.

A hallgatás mögött nem a szégyenérzet áll: az embereket leginkább a magas terápiás árak tartják vissza a szakemberek felkeresésétől. Ebben az elszigeteltségben a technológia és az AI kínálja a leggyorsabban elérhető mentsvárat. A legfiatalabb korosztály tagjai közül sokan már inkább a mesterséges intelligenciától remélnek megértést.

Túlterhelt nők és szorongó fiatalok, így néz ki a mentális nehézségek hazai térképe

A kutatás egyik legfontosabb megállapítása, hogy a mindennapokat megnehezítő érzelmi terhek nem egyenlően oszlanak el a társadalomban: miközben a lakosság 81 százalékának az életére rányomták a bélyegüket a problémák, a nők (84 százalék) és a fiatalabb korosztályok ennél is kitettebbek, a Z és az Y generáció körében ugyanis 86 százalék ez az arány a baby boomerek 68 százalékával szemben. A baby boomerek relatíve alacsonyabb érintettsége ugyanakkor nem feltétlenül jelent gondtalanabb mindennapokat: inkább a mentális egészséghez való eltérő viszonyulást és a segítségkéréssel szembeni mélyebb távolságtartást jelzi. A nehézségek rangsorát magabiztosan a stressz vezeti (52 százalék), amelyet a pénzügyi aggodalmak (36 százalék), a szorongás (31 százalék) és a munkahelyi nyomás (28 százalék) követ. Összességében a válaszadók 67 százaléka számolt be belső érzelmi nehézségről, és 57 százalékuk tapasztalt egzisztenciális feszültséget. A nők e téren is túlterheltebbek, hiszen 73 százalékuk élt át közvetlenül mentális gondokat, és átlagosan 3,2 különböző problématerületet jelöltek meg a férfiak 2,6-os átlagával szemben. „A kutatás adatai pontosan azt a valóságot tükrözik, amivel a konzultációk és terápiák során is nap mint nap találkozunk. A fiatal generációk egy folyamatosan változó, bizonytalan gazdasági környezetben kénytelenek kialakítani az egzisztenciájukat, miközben a rájuk nehezedő elvárások óriásiak. A nőknél látható magasabb arányok pedig hűen jelzik a velük szemben támasztott társadalmi elvárások súlyát: a ,,második műszak”, a családi gondoskodás és a munkahelyi megfelelés összeadódó terheit." – mutat rá Temesvári Eszter, pszichológus, a Hedepy magyarországi community managere.