Mikor válhat jogellenessé a vételár visszatartása?
A vételár visszatartása kapcsán kiemelendő, hogy a vevő könnyen jogsértő helyzetbe kerülhet, ha:
- nem igazolható a hiba fennállása;
- a hibák jelentéktelenek;
- a visszatartott összeg nyilvánvalóan aránytalan;
- a hiba kijavítását az eladó felajánlotta, de a vevő azt indokolatlanul akadályozza;
- a szerződésben a felek speciális elszámolási mechanizmust kötöttek ki.
Ilyenkor a vevő maga kerülhet késedelembe és akár késedelmi kamat, illetve egyéb szerződésszegési jogkövetkezmények is terhelhetik.
A gyakorlatban mire érdemes tehát figyelni?
A vevő számára célszerű:
- részletes hibajegyzéket készíteni,
- fényképes dokumentációt rögzíteni,
- írásban felszólítani a beruházót a javításra,
- a visszatartott összeg meghatározásához szükség esetén műszaki szakértő véleményét beszerezni,
- a visszatartás indokát és összegét írásban közölni.
Az eladó oldaláról pedig kiemelt jelentőségű a hibabejelentések dokumentálása és a javítások határidőben történő elvégzése, mert a jogszerűen gyakorolt visszatartási jog jelentősen késleltetheti a vételár teljes befolyását.
A bírói gyakorlat következetesen abból indul ki, hogy a visszatartási jog célja nem a beruházó szankcionálása vagy a vételár-fizetés tartós elkerülése, hanem a szerződésszerű teljesítés kikényszerítésének biztosítása. A bíróságok ezért minden esetben vizsgálják a hibák valós fennállását, azok súlyát, a kijavítás lehetőségét, továbbá a visszatartott összeg arányosságát. A vevő érdekeit a jog hatékonyan védi a hibás teljesítéssel szemben, ugyanakkor nem biztosít lehetőséget arra, hogy a vételár jelentős részének visszatartása önálló nyomásgyakorló eszközzé váljon.
