Ugyanakkor egyenlőtlenül oszlik meg a kínálat, és sok vonatkozásban nem igazodik a kereslethez. Ezt bizonyítja például, hogy Budapesten 31, vidéken viszont mindössze 21 bevásárlóközpont működik, és a hipermarketek első nagy hulláma szintén a fővárosra vagy környékére fókuszált.
A fogyasztási cikkek hazai kereskedelmi forgalmából a bevásárlóközpontok jelenleg 15 százalékkal részesednek, és az MBSZ előrejelzése szerint ez az arány a következő tíz év alatt megduplázódhat. Pillanatnyilag nyolc bevásárlóközpont épül az országban, további tizenkilenc nyitását pedig jövőre tervezik. A hipermarket láncok bővítése is várhatóan folytatódik, és a jelenlegi 40-es boltszám néhány év alatt várhatóan megduplázódik.
A konferencián elhangzott, hogy általában 100-150 ezer lakos képes eltartani egy-egy nagy eladóterű üzletet. Így Magyarországon elvben összesen 65-100 ilyen létesítmény tud megélni.
Nemzetközi összehasonlításban a 100 lakosra Magyarországon jutó 14 négyzetméternyi bevásárlóközpont kiemelkedik a közép-európai átlagból, és több mint a németországi 9,7, de kevesebb, mint az ausztriai és angliai 21 négyzetméter.

Törvényszerű versenyfeltételek
A hipermarketek gyors térnyerését bizonyítja, hogy rohamosan növekszik részesedésük a háztartások fogyasztásában élelmiszerből, valamint háztartási vegyi áruból, és a tavalyi első félévi 12 százalék után idén január-júniusban elérte a 16 százalékot – közölte Kozák Ákos, a GfK igazgatója.
Ez a növekedés némileg a szupermarketek és lánchoz nem tartozó kisebb boltok, nagyobb mértékben pedig a szervezetlen kereskedelem rovására megy végbe. Ugyanakkor az eladótérből kialakult túlkínálat a shopping centerek és hipermarketek egymás közti versenyét is kiélezte. Törvényszerű a nagy alapterületű kereskedelmi egységek közül azok leépülése, amelyek a széles választékot, jó megközelíthetőséget, megfelelő autóparkolót, biztonságot vagy komfortos beltéri, környezeti megjelenést figyelmen kívül hagyták, esetleg más fontos követelményt elhanyagolnak – állapította meg Kézdy György, a West End-et is működtető TriGránit Rt. értékesítési igazgatója. A vásárlók számára a nagy eladóterű üzletek terjeszkedésének leginkább szembetűnő hatása, hogy átalakítja a bolthálózat szerkezetét. Miközben az összes boltok száma még mindig nem kezdett el csökkenni. Ugyanakkor csak az 52 bevásárlóközpont 40 000 munkahelyet teremtett.

A bolthálózat átrendeződése
A lakóhelyhez közeli boltok nagy része továbbra is fontos marad, de a korábbiakhoz képest eltérő árukínálattal. A szupermarketek és diszkontok a változó helyzethez való alkalmazkodással szintén képesek javítani piaci pozíciójukat.
A bolthálózat átrendeződése szoros kölcsönhatásban van a vásárlási és fogyasztási szokások változásával. Nem véletlen, hogy Budapesten és Pest megyében a lakosság kétharmada szokott felkeresni hipermarketet vagy bevásárlóközpontot több-kevesebb rendszerességgel. Odatelepítik ugyanis a nagyobb piaci vonzáskörzetet igénylő üzleteket, ahol az előzetes piackutatások megfelelő vevőszámot és vásárlóerőt jeleznek.
A fővárosban és Pest megyében élő 3 millió lakos között idén nyáron végzett GfK-felmérés szerint a válaszadók kimagaslóan elégedettek a hipermarketek környezetével és széles választékával. De árszínvonalukat is ugyanolyan kedvezően ítélik meg, mint a diszkontokét. Bár a megkérdezettek az emberi tényezők alapján a szupermarketekről alkotják a legkedvezőbb véleményt, a hipermarketek minősítésében igen kedvező a megszokás, illetve „kedvenc bolt-ként” való említés.

Drága és zsúfolt?
A bevásárlóközpontok pozitívumai között a legtöbb válaszadó a márkás termékek széles választékát említi, valamint a vendéglátóhelyek és szórakozási lehetőségek nagy kínálatát. A negatívumok között a viszonylagos drágaságot és az olykor túl nagy zsúfoltságot nevezték meg a legtöbben.
- Hazánkban a bevásárlóközpontok a legutóbbi három-négy év alatt fejlődtek olyan iparággá, mint más országokban húsz év alatt – állapította meg Horváth Zsuzsanna. Szerinte ebben a szektorban Magyarország regionális nagyhatalom lesz.
Bajai Ernő