Az IMF szakértői "egyértelmű kockázatot" látnak abban, hogy ha - akár regionális, akár belső folyamatok hatására - a forint túlerősödik, akkor az export versenyképessége olyan mértékben romolhat, hogy az már komoly gátja lehet a növekedésnek - mondta az államtitkár, aki Simor András MNB-elnökkel közösen az IMF és a Világbank tavaszi tanácskozássorozatán vett részt az amerikai fővárosban. Az IMF abban látja a veszélyt, hogy esetleg túl nagy mozgást engednek a forintnak és túlságosan megerősödhet.
A magyar delegáció megbeszélést folytatott Michael Depplerrel, a Valutaalap európai főosztályának vezetőjével, valamint John Lipsky első vezérigazgató-helyettessel. Az IMF vezetői a magyar vállalatok versenyképességének alakulása mellett "némi bizonytalanságot" látnak abban is, hogy 2009-2010-ben sikerül-e elérni a kívánatos 4 százalékos GDP-növekedési szintet. A Valutaalap vezetői úgy látják: a magyar kormány azzal segíthet, ha folytatja a strukturális reformokat, megtartva az államháztartás leszorított finanszírozási igényét és kellő mennyiségű forrásokat hagyva a magánszférában.
A pénzügyi államtitkár a Világbankban találkozott Gino Alzettával, a Magyarországot is magában foglaló országcsoport ügyvezető igazgatójával, valamint Shigeo Katsu európai és közép-ázsiai régióért felelős alelnökkel. Áttekintették a magyar makrogazdasági folyamatokat, az őszi stabilizációs intézkedések óta eltelt időszakot. Mindketten nyugtázták, hogy a magyar gazdaság azon a pályán halad, amelyet a stabilizációs csomag meghatározott, és az államháztartási hiány tekintetében még kedvezőbb is a helyzet. Tátrai Miklós elmondta, hogy kiigazítás nélkül tavaly 11,5 százalék lett volna a hiány, így viszont ennél 2 százalékkal kevesebb, idén pedig 6,7 százalék. Másfél év alatt tehát 4 százalékkal sikerült csökkenteni az államháztartás hiányát recesszió nélkül, ami példa nélküli világgazdasági szinten is. A gazdaság növekedése ugyan lelassult 2,5 százalékra, de így is eléri az EU-átlagot.
Nincs már szükség hitelre
Tátrai Miklós összességében úgy ítélte meg, hogy Washingtonban hitelesnek tartják a kormány stabilizációs programját. Azt is elmondta, szerinte a tőkebefektetők részéről nem történt drámai bizalomvesztés Magyarország iránt, a befektetői kedv alakulása nem tükrözte az államháztartás alakulását, "nincs arról szó, hogy tőlünk elfordultak volna". Az államtitkár átadta a Világbank vezetése részére a pénzügyminiszter által kiállított úgynevezett graduációs levelet, amely Magyarország hitelfelvevői státusának megszűnését deklarálja. A 25 éve világbanki tag Magyarország eddigi kedvezményezetti státusa véget ér, mivel a magyar gazdaság fejlődése eljutott arra a fokra, hogy nincs már szükség az intézmény hiteleire.
Magyarország tulajdonosként azonban továbbra is részt vesz a Világbank munkájában, például beleszólása lesz abba, hogy milyen összegek kerüljenek a Balkánra vagy Ukrajnába. Ezenkívül megmarad a szakmai dialógus, Magyarország még három évig technikai segítségnyújtást igényelhet világbanki szakértők bevonásával például a nyugdíj- és az egészségügyi reform, továbbá a fekete foglalkoztatás témakörében.
