Bár a májusi adat számottevő lassulást jelez az áprilisi 3,1 százalékos növekedéshez képest, a folyamat kedvezőnek értékelhető azt figyelembe véve, hogy korábban egy évig nem regisztráltak növekedést a statisztikusok.
Kevesebb benzin fogyott
Az első korrigált adatok szerint az első becsléssel megegyezően az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemben 0,9 százalékkal emelkedett az értékesítés volumene, míg a nem élelmiszer-kiskereskedelemben a korábbi 2,1 százalék helyett 1,9, míg az üzemanyag-kiskereskedelemben 6,8 százalék helyett 5,5 százalékkal emelkedett az értékesítés volumene.
A ruházati termékek eladása 2,7 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, a bútor és műszaki cikkek eladása azonban 0,7 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól, csak úgy mint az elmúlt másfél év alatt minden hónapban. A könyvek és számítástechnikai termékek értékesítési volumene az áprilisi csökkenés után ismét nőtt 1,4 százalékkal, az illatszerek értékesítése továbbra is dinamikusan, 7,2 százalékkal emelkedett. A gyógyszerekből és gyógyászati termékekből - az előző két hónappal ellentétben - 3,4 százalékkal kevesebb fogyott. A használtcikk forgalom az előző két hónap visszaesését követően 10,2 százalékkal, a csomagküldő szolgálatok értékesítése és az internetes eladások az áprilisi 34,0 százalékosnál is jobban, 41,1 százalékkal szárnyaltak májusban.
Pörög a használt cikk piac
Az előző hónaphoz képest 0,2 százalékkal kisebb volt a kiskereskedelmi forgalom a szezonálisan és naptárhatástól megtisztított adatok szerint, míg áprilisban 1,8 százalékos volt a növekedés. Áprilishoz képest 0,5-0,5 százalékkal csökkent az élelmiszerfogyasztás és az üzemanyag forgalom, de 0,7 százalékkal nőtt a nem élelmiszer jellegű termékek eladása döntően a használtcikk (5,0 százalékos) és a csomagküldő (4,0 százalék) eladások révén.
Ha lassult is a fogyasztás bővülése májusban, az adatok alapján úgy tűnik a második negyedév fordulatot hozott a kiskereskedelemben. Az emelkedő trend folytatódását alátámasztják az egyéb makroadatok, legelőbb is a reálbérek növekedése.
Mindezzel együtt számos bizonytalansági tényezővel is számolni kell (a gazdasági növekedés továbbra is bizonytalan lábakon áll, a cégek beruházási hajlandósága nagyon gyenge). Nem véletlen, hogy az elemzők előrejelezései az esztendő egészére vonatkozóan igen széles sávban szóródnak: 2 és 0,4-0,5 százalékos bővülés között mozognak.