Dr. Sipos Márta munkajogász szerint Magyarországon a legtöbb túlórát az egészségügyi alkalmazottak, a biztonsági őrök, a mentősök, a tűzoltók és a rendőrök végzik. Ezen ágazatok számára valószínűleg nem ismeretlen kifejezés az ügyelet, készenlét, rendkívüli munkavégzés. A közember számára azonban teljes a képzavar, ráadásul sokan azt mondják, ezen szakmákban dolgozók tisztában voltak a munka hátrányával, amikor pályát választottak, hiába minden: megvetették ágyukat, most már bele kell feküdniük, még ha ez nagy áldozatokkal is jár. Arról azonban nem szólt a fáma, hogy ezen túlórákat hivatástudatból ingyen kell végezniük a rend őreinek, tűzoltóknak, egészségügyi alkalmazottaknak, vagy akár a biztonsági őröknek. Ez főképp olyan szakmában jellemző, ahol nincs mese, bármi áron, de el kell végezni a munkát: a beteget el kell látni, a bűnözőt el kell fogni, a tüzet el kell oltani. Hiszen egy ember életéért történő küzdés vagy egy gyilkos üldözése közben nem lehet a munkát letenni azzal, hogy "lejárt a munkaidőm! Pá!" - Így marad a nagy felelősség és a még több kifizetetlen túlóra.

Szőnyeg alá sepert túlórák a rendőrségnél

Szima Judit rendőr alezredes, a Tettrekész Magyar Rendőrség Szakszervezetének (TMRSZ) főtitkára HR Portalnak elmondta: ma megközelítőleg 44 ezer rendőr van Magyarországon, de nagy a fluktuáció. A rendőrség speciális közfeladatot ellátó testület. Ehhez képest évek óta nincs bérfejlesztés, csak a legfelső szinten, ezenkívül rendszeresen nem fizetik a túlórákat a rendőrségnél, noha havonta akár kétszáz-kétszázötven órát is teljesítenek a kollégák. Hogy miért nem? Azért, mert a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak - rendőrök, tűzoltók, vám és pénzügyőrök - szolgálati viszonyáról szóló törvény (HSZT) igencsak eltér a "normál" Mt-től és azért, mert itt egészen más szabályok uralkodnak, mint egy "normál" munkahelyen, sokszor eltérve a szigorú reguláktól. Az olvasó lelki szemei előtt "jogosan" jelenik meg a Becsületbeli ügyek című film képsora, amely a katonaságnál bevett, ám papíron nem létező gyakorlat - megrendszabályozás - helytelen mivoltát állította pengeélre. Vajon a magyar fegyveres szerveknél mi a helyzet?

Ahol farkastörvények uralkodnak

A rendőrök gyakran vannak készenlétben: ilyenkor a zsaruk hazamehetnek, és csak akkor kell bemenniük a rendőrségre, ha munka van. Ilyenkor a szabályok úgy szólnak, hogy egy minimális összeg jár az otthon készenlétben eltöltött órákért, tehát nem mehet ilyenkor sehova, a közelben kell lennie, hiszen ha bűntény adódik, akkor azonnal intézkednie kell. A ténylegesen munkával töltött órákért viszont már a normál díjazás feletti összeg jár, de csak akkor, ha a túlórák száma meghaladja a 150 órát. Nem nagyon élnek azonban a pihenőidő adta lehetőséggel a rendőrök, amelynek oka a sok munkában keresendő, de a kollégák sem néznék jó szemmel, ha valaki kotnyeleskedik - árulta el egy bennfentes.

Ingyen túlórák

A fegyveres szerveknél a munkából adódóan nagyon szigorúan veszik a hierarchia szintjeit. - Eddig az volt a gyakorlat, hogy a bajokat valami félreértelmezett bajtársiasságra, betyárbecsületre hivatkozva szőnyeg alá söpörték - világítja meg a probléma gyökerét Szima Judit rendőr alezredes. - A túlórák kifizetése az ottani parancsnokon múlik, mint ahogy az is, hogy eltussolják-e azokat - nyomatékosítja a rendőr alezredes. Ha például a felettes arra utasítja a dolgozót, hogy nyolc óra helyett csak egy-két túlórát számoljon el, akkor azt fogja tenni. Ha ugyanis nem teszi, akkor atrocitás érheti.

Folytatás a HR Portálon.