A luxemburgi székhelyű uniós bíróság azt követően fordult állásfoglalásért Brüsszelhez, hogy Magyarországról néhány cég megkeresése alapján két bíróság (a Zala megyei és a fővárosi) jogértelmezést kért tőle a témáról. Az Európai Bíróság az ilyenkor szokásos eljárás szerint véleményt kért az Európai Bizottság jogi szolgálatától is, amely az adó- és vámügyi főigazgatóság szakmai álláspontja alapján készítette el pozícióját. A bizottság álláspontja az, hogy a magyar iparűzési adó nem forgalmi adó jellegű, vagyis kivetése nem sérti azt az uniós szabályt, hogy egy tagállamban csak egyfajta forgalmi adót lehet kivetni, ami Magyarország esetében az áfa - erősítette meg Kovács László az MTI értesülését a hírügynökség brüsszeli tudósítójának nyilatkozva.
Az Európai Bíróság a brüsszeli bizottság mellett bekéri a Pénzügyminisztérium véleményét is, valamint az érintett, az eljárást kezdeményező cégek véleményét. A bíróság véleményt kér emellett arról is, hogy az érintettek szükségesnek tartják-e tárgyalás lefolytatását. Az Európai Bizottság álláspontját képviselő jogi szolgálat tárgyalást nem tart szükségesnek. Amennyiben a PM és az érintett cégek sem tartják ezt szükségesnek, akkor a bíróság legkésőbb ez év őszén meghozza a döntést, amely a hasonló olasz adó ügyét alapul véve az iparűzési adót nem fogja a közösségi jogrenddel ellentétesnek minősíteni, így azt nem kell megszüntetni. Amennyiben bármelyik fél ragaszkodik a tárgyaláshoz, az értelemszerűen késleltetni fogja a bíróság döntését, de annak lényegét minden valószínűség szerint nem fogja befolyásolni - tette hozzá Kovács László. #page#
Az Európai Unió Hivatalos Lapjában korábban megjelentek szerint a Zala Megyei Bíróságon tárgyalt ügyben a megyei közigazgatási hivatal áll szemben nagyvállalatokkal (KÖGÁZ Rt., E-ON IS Hungary Kft., E-ON DÉDÁSZ Rt., Schneider Electric Hungária Rt., TESCO Áruházak Rt., OTP Garancia Biztosító Rt., OTP Bank Rt., ERSTE Bank Hungary Rt., Vodafone Magyarország Mobil Távközlési Rt.). A magyar bíróság egyebek mellett azt kérdezte, mely ismérvek alapján minősül egy adófajta nem forgalmi jellegű adónak. A Fővárosi Bíróság előtti ügyben érintett két cég közül a Vodafone Magyarország Mobil Távközlési Zrt. az iparűzési adónak az Európai Unióhoz való csatlakozás utáni fenntartásával neki okozott kár megtérítését kéri a magyar államtól. A másik érintett cég, az Innomed Medical Orvostechnikai Rt. egyebek között annak megállapítását kérte, hogy az állam jogellenesen adott felhatalmazást a helyi önkormányzatoknak az iparűzési adó bevezetésére.
Az Európai Bíróság novemberben hozott precedensértékű ítéletet az iparűzésihez hasonló adófajták ügyében, és abban összeegyeztethetőnek találta az európai uniós joggal a termelési tevékenységre kivetett olasz regionális adót. Arra hivatkozott, hogy az Irap néven ismert olasz adófajta olyan jellemzőkkel bír, amelyek megkülönböztetik a hozzáadott értékadótól, és nem minősíthető forgalmi adónak. Korábbi értesülések szerint az uniós bírósági döntésnek 300-500 milliárd forintos kihatása lehet.
