Épületek építésére 182 milliárd forintért kötöttek új szerződést a hónapban, ami 12 százalékos volumennövekedést jelent éves alapon részben bázishatás miatt, a szerződésállomány pedig 1329 milliárd forint volt, ami árhatástól megtisztítva 1 százalékkal magasabb állományt jelent az előző évhez képest, így az épületekre vonatkozó megrendelések továbbra is segíthetik az iparágat. Egyéb építmények kategóriában éves alapon 24 százalékos csökkenés után 131 milliárd forintnyi új szerződés került aláírásra a hónapban, az állomány pedig 1295 milliárd forint volt, ami 40 százalékos éves megrendeléstömeg csökkenést jelent.
Némileg lassult, de továbbra is erőteljes a drágulás, 2023 II. negyedévében 17,2 százalékkal nőttek az iparági termelői árak éves alapon, az előző negyedévhez képest pedig 1,6 százalékkal emelkedtek.
Kilátások
Váratlan pozitív korrekciót mutatott az építőipar júliusban, ami pozitív hír, főleg a harmadik negyedéves gazdasági növekedési kilátások megtámasztását tekintve, azonban a hónapról-hónapra igen változékony számokat produkáló iparág lefelé csorgó trendjét ez nem fordítja meg. Egy havi adat ennek megerősítéséhez nem elégséges, illetve sok ilyen esetben néhány nagyobb projekt zárásának statisztikába való bekerülése is szerepet játszhat. A meglévő szerződésállományok alapján rövidebb távon elegendő megrendelés látszik az építőiparban, viszont az új szerződéskötések csökkenő szintje – elsősorban az egyéb építmények esetében - és az iparági szereplők véleménye alapján további lassulással lehet számolni, jelentős kiesést jelent az ismert állami beruházási tevékenység visszafogása, és a negyedével csökkenő lakásépítési és felújítási tevékenység. Az építőipar konjunktúrájában már érdemben látszik az állami megrendelések csökkenése és az uniós források hiánya, miközben a bizonytalan makrogazdasági környezet és a magas kamatok miatt csökken a lakásépítési engedélyek száma is.
