Folytatódott a fokozatos csökkenés az építőiparban, és a makrotényezők is abba az irányba mutatnak, hogy az elmúlt években látott folyamatos növekedési szintek nem fogják jellemezni az idei évet. A meglévő szerződésállományok alapján rövid-középtávon elegendő megrendelés látszik az építőiparban, viszont az új szerződéskötések csökkenő szintje és az iparági szereplők véleménye alapján is az idei év második felétől további lassulással lehet számolni.

A korábbi években kiugró dráguláson keresztülment és idén év elején további 10-15  százalékkaltovább emelkedő elsősorban anyag, de szintén megemelkedett munkaerőköltségek, továbbá az ugrásszerűen megnövekedett finanszírozási költségek, illetve a csökkenő magán- és állami kereslet mind a lassulás irányába mutatnak. Az építőipar termelésben már határozottan látszik az állami megrendelések, és az uniós források hiánya, miközben a magas kamatok miatt érdemben csökkent a lakásépítési engedélyek száma is – írta a Központi Statisztikai Hivatal pénteken közölt adataira Suppan Gergely, az MBH Bank vezető elemzője.

Eszerint idén 8 százalék körüli visszaesés jöhet az iparágban, míg a jövő évi teljesítmény visszafogott pozitív korrekciót mutathat a rendelésállományokból fakadó jelentős bizonytalanság mellett, így a GDP megközelítőleg 5,5 százalék-át kitevő iparág nehezék lehet a növekedésben rövidtávon. A kamatok normalizálódásával azonban jövőre stabilizálódhat, majd lassan, fokozatosan ismét élénkülhet a lakásépítési kedv. A foglalkoztatottak száma továbbra is kismértékben emelkedett az iparágban és 380 ezer fő fölé nőtt a legutóbbi adatok szerint, ami 8 százalék körüli munkaerőpiaci részarányt jelent a teljes hazai foglalkoztatottságból, ezzel látványosan felülmúlva a GDP-ből való részesedést, ami jelzi az iparági hatékonyságnövelésben rejlő további jelentős potenciált illetve az iparág szürkegazdasággal kapcsolatos kérdéseit.