A nyáron munkát vállaló diákok egyharmada havi 300 ezer forintnál többet szeretne keresni (a nők és a vármegyeszékhelyeken élők az átlagosnál magasabb arányban választották ezt a bérsávot), a nagy többség viszont kevesebbre számít. A fizetésüket elsősorban nyaralásra-utazásra (49 százalék), nagyobb értékű tárgyakra – például autóra, számítógépre, mobilra (46 százalék) –, és a mindennapi megélhetési költségekre (43 százalék) fordítják majd. Az adatokból kirajzolódik, hogy a nők az átlagosnál nagyobb arányban gyűjtenek nyaralásra, valamint baráti programokra és a hobbijukra, ahogy az is, hogy a fővárosban és a vármegyeszékhelyeken az utazás mellett a megélhetési költségekre, míg a falvakban inkább a nagyobb értékű tárgyakra költenék a nyári munkával megkeresett összeget.
A felmérés egyik meglepő megállapítása, hogy az egyetemista korosztály körében viszonylag népszerű a készpénz: 34 százalékuk használ aktívan készpénzt a mindennapokban, ebből 9 százalék inkább készpénzzel, míg 25 százalékuk vegyesen, 66 százalékuk pedig kártyával fizeti a kiadásait. 19 százalékuknak még nincs bankszámlája, de már nézegeti a bankok ajánlatait, 4 százalékuk viszont nem is szeretne folyószámlát nyitni.
Bár a célok között előkelő helyen szerepelnek a különböző kikapcsolódási formák, mégis kijelenthető, hogy a korosztály pénzügyileg tudatos, hiszen a fizetésük számottevő hányadát szeretnék megtakarítani: a legjellemzőbb (39 százalék válaszolt így), hogy a fizetésük 20–40 százalékát teszik félre, egyharmaduk nagyjából a keresete felét, de olyan is akad, aki akár a négyötödét (13 százalék) vagy akár az egészet (6 százalék). A községekben és a Budapesten élők az átlaghoz képest kiemelkedően magas arányban jelölték meg, hogy a nyáron megkeresett összegnek nagyjából a felét takarítják meg (41 százalék és 39 százalék az átlagos 29 százalékkal szemben).
