Az interjú a Piac és Profit magazin 250. számában jelent meg.
Új műsorhoz új férfi kell. A népszerű idézet tökéletesen illik az MFB Investre, hiszen tulajdonosa, az MFB januárban fogadta el a cég új ötéves, 2023 végéig szóló stratégiáját, amelynek levezénylésére júniusban Bugár Csabát kérték fel.
Milyen változásokat tapasztalhatnak azok a kkv-k, amelyek az MFB Investhez fordulnak forrásért?
– Egy sor területen bővült a tevékenységünk. Ezeknek köszönhetően ma már bármely, Magyarországon működő társaság kérhet tőlünk finanszírozást, amennyiben a tőkeigénye meghaladja az 500 millió forintot. Ezt fordíthatja fejlesztésre, akár zöldmezős beruházásra, de ahhoz kapcsolódó forgóeszköz-finanszírozásra is. Az 500 millió forintos határ az innovatív fejlesztésekre nem vonatkozik, azok esetében kisebb tőkét is hajlandók vagyunk invesztálni. A tőkebefektetésért cserébe az általunk finanszírozott cégekben kisebbségi részesedéssel is megelégszünk, pénzügyi befektetőként az operatív irányításban nem veszünk részt, a stratégiai kérdésekben azonban vétójogot kötünk ki.
Milyen típusú és mely ágazatokban tevékenykedő kkv-kra fókuszálnak?
– Mi azokon a nagy növekedési képességű kkv-kon próbálunk lendíteni, amelyek életciklusuk korai szakaszában vannak, s emiatt sokkal kisebb banki finanszírozáshoz jutnak, mint amennyit a fejlődési potenciáljuk igényel. Az ő számukra jelenthet életképes alternatívát a kockázati tőkebefektető, mint amilyen az MFB Invest is, amely nem kizárólag a múltbeli tevékenységet elemzi, hanem a jövőbeli potenciális fejlődést is mérlegeli. A mi stratégiánk középpontjában elsősorban a növekedési fázisban lévő, tőkeigényes beruházás előtt álló kkv-k állnak, amelyek a gépiparban, az energetikában, az egészségügyben, a feldolgozóiparban, valamint a szolgáltatási és technológiai szektorokban tevékenykednek.
Őket hogyan, milyen formában juttatják tőkéhez?
– Klasszikus tőkebefektetőként elsősorban a kkv-k körében ma még kevésbé elterjedt fejlesztési célú tőkeági finanszírozással foglalkozunk. A jelenlegi alacsony kamatkörnyezetben vonzó forrásbevonási lehetőséget jelentenek a vállalati kötvények, amelyek elterjedését a Magyar Nemzeti Bank is a zászlajára tűzte. E törekvést az MFB Invest a maga részéről támogatja azzal, hogy szívesen jegyzünk le a kkv-k által zártkörűen, legalább 500 millió forint értékben kibocsátott, de jellemzően inkább egy-két milliárd forintos nagyságrendű kötvényeket, amelyek jól kiegészíthetik az előzőekben említett fejlesztési célú tőkebefektetést. Kockázati, illetve magántőkealapokat is elindítottunk. Magyarország legnagyobb forgalmú cégével, a Mollal közösen megalkotott Enter Tomorrow Tőkealap hiánypótló a magyar kockázati tőkepiacon. Olyan érettebb cégek finanszírozását célozza, amelyek már jelentősebb, jellemzően kétmillió euró feletti befektetéseket keresnek. Ebből az alapból olyan Magyarországon bejegyzett cégek juthatnak tőkéhez, amelyek mindenekelőtt az energetikához, a vegyiparhoz vagy a kereskedelemhez kapcsolódóan kívánnak befektetni.
Az Európai Beruházási Alappal, az EIF-fel közösen létrehozott két Impact Ventures Alap célja, hogy az eredményes pénzügyi megtérülésen túl a befektetés pozitív társadalmi hatást is elérjen. Ilyen szempontból e konstrukciók Közép- és Kelet-Európában úttörőnek számítanak. A két alap célja azonos, kizárólag a projektméret és a céltársaságok életszakasza tekintetében térnek el. Befektetési földrajzi fókuszuk meglehetősen széles, az magában foglalja az EU jelenlegi tagjait és az unióba igyekvő országokat is. Végül vannak a városalapok, amelyek létrehozásának nemzetgazdasági célja az volt, hogy az egyes városok forrásokhoz jussanak, hogy abból a kkv-ktől megrendeljék a közösség számára fontos fejlesztéseket, például ingatlanjellegű beruházásokat, egy munkásszálló vagy akár bérlakások építését. A kihelyezéseknek a piaci forrásokból nem vagy nehezen megvalósítható helyi, városi célokat kell szolgálniuk, visszatérítendő támogatások és egyéb források felhasználásával. A városalapokba fektetett tőke elvárt hozamszintje a piacinál alacsonyabb, ezt kompenzálja a mérsékeltebb városi kockázatvállalási hajlandóság, illetve a magasabb társadalmi hasznosság és a pozitív gazdaságfejlesztési és reputációs hatás. E városalapok futamideje az átlagnál hosszabb, tizenkét év, ebből hét év a befektetési időszak, és öt év van a tőkebefektetések és hozamainak a megtérülésére.
Létrejött már ilyen városalap?
– Igen, az első alapot Debrecen már elindította, tízmilliárd forinttal. A következő a sorban Székesfehérvár, amelynek ötmilliárdos városalapja a napokban startolhat el. Látni kell, hogy ez a Modern városok programhoz hasonlatos konstrukció, amelyben az elérhető forrás ugyan drágább, mint egy hitel, de az előnye, hogy hosszabb távra szól.
Mondana egy példát arra, hogy a még „első bálozó kkv-k” is nagyjából elképzelhessék, mire számíthatnak, ha az MFB Investtől kérnek forrást?
– A Spinto Hungária Kft. tulajdonosai magyar befektetők, a cég profilja elsődlegesen autóipari nagy fröccsöntő-, nyomásos öntő- és lemezmegmunkáló szerszámok tervezése és gyártása. Ezeket eddig maximum 15–20 tonna súlyban tudták Magyarországon előállítani. A Miskolc Déli Ipari Parkban található, ötezer négyzetméteres területen 2018 szeptemberében hajtottak végre egy hatmilliárd forint értékű beruházást. Ehhez az MFB Invest magánbefektetők bevonásával, 49 százalékos tulajdonosi részesedéssel, egymilliárdos tőkeemeléssel járult hozzá. A létrehozott szerszámgyár L és XL méretű, akár 40 tonna feletti szerszámokat is tud gyártani. Az új szerszámgyár jelenleg 70 embernek ad munkát, magas technológiai színvonalon, és a hazai piacon egyedülálló termékeket állítanak elő.
Csabai Károly
