2008 tavaszán adótanácsadók, adószakértők csoportja kezdeményezte az adórendszer átalakításával, versenyképességének javításával kapcsolatos olyan szakmai koncepció kidolgozását, mely több évre vonatkozóan rögzítheti a gazdaságpolitika kívánatos, a gazdaság növekedési képességeit növelni és fenntartani képes irányait.
A megkezdett munkához szakmai hátteret nemzetközi tanácsadó cégek biztosítottak, a javaslatok költségvetési hatásainak számítását a Pénzügyminisztérium munkatársai végezték, a költségvetés szerkezete vonatkozásában végzett összehasonlító számításokat, makrogazdasági hatások számszerűsítését a Magyar Nemzeti Bank munkatársai segítették. A javaslatok kidolgozásának folyamatába egyre növekvő számú üzleti érdekképviseleti szervezet is bekapcsolódott, így biztosíthatóvá vált egy, a versenyszféra széleskörű támogatását élvező koncepció kialakítása.
2004-ben az Amerikai Kereskedelmi Kamara (AmCham) már rendelkezett egy állásfoglalással az adórendszer reformjával kapcsolatosan. Mivel a jelenlegi célok visszaköszönnek a mostani javaslatban az AmCham teljes mértékben támogatja azt - közölte a javaslatot ismertető sajtótájékoztatón Antal Erzsébet, a kamara kincstárnoka. A cél pedig nem más, mint hogy a rendesen adózó vállalatok megérezzék az adóterhek csökkentését, a gazdaság kifehéredése elkezdődjön, az átláthatóság pedig növekedjen - tette hozzá. A javaslat az üzleti szféra ajánlása a kormánynak, s bíznak abban, hogy a kormány adópolitikájának fő referenciája lesz az elkövetkező években.
Mutyiország
Adózási szempontból a "többen, kevesebbet" szlogen lenne az ideális teherviselés, ám baj van a magyar adótudatossággal, mivel - magánszemélyek és - vállalkozók is sarcnak tekintik az adóterheket - mutatott rá Fekete István, a Joint Venture Szövetség igazgatója. Majd hozzáfűzte, hogy a személyi jövedelemadó (SZJA) kulcsnak csökkennie kell, a különadót pedig 2009-el ki kell vezetni. A cél egy kiszámítható, stabil adórendszer létrehozása lenne.
Szintén az iparűzési adó megszűntetéséről szólt Takács János, a Nemzetközi Vállalatok Magyarországi Társasága (NVMT) alelnöke. Versenyképes gazdaságot versenyképes adózással lehet megvalósítani. Az iparűzési adó eltörlése ebben nagy előrelépés lenne, mivel ez az adónem nem profitalapú.
Oszkó Péter, a Deloitte elnök-vezérigazgatója elmondta, hogy a kompromisszumos javaslat lényege, hogy nem állítja a szembe a versenyképességet a szociális biztonsággal. A csomagnak azonnali hatása lenne érezhető, mind a versenyképességen, mind pedig a gazdaság egészét tekintve. A bevezetést követő egy évben akár 1 százalékos GDP növekedést is produkálhat az ajánlat. A javaslat egyik támpontja, hogy olyan rétegeket vonjon be jobban az adófizetői körbe, akik nem a jövedelmüknek megfelelően részesülnek a közteherviselésből. Ez a fajta fehéredés a bevezetés évében a foglalkoztatáson közvetlenül minimálisan, 0,5%-al segíthet, de hosszabb távon hatványozottan jelentkeznie kell majd a javulásnak.
Az 1100 milliárdot kitevő adócsomag nem veszélyezteti a konvergenciaprogramot, így nem növeli a költségvetési hiányt, hanem átcsoportosít. - mutatott rá László Csaba, a KPMG ügyvezető igazgatója, volt pénzügyminiszter.
Az adócsomag megszűntetné a különadót, a helyi iparűzési adót, a kis adókat és járulékokat és csökkentené a tőkejövedelmek adóját 25-ről 20%-ra, az osztalék 35%-os kulcsa pedig megszűnne.
Vállalati adóváltozások
A 2006-os költségvetési megszorítás egyik legvitatottabb intézkedése a társaságokat és magánszemélyeket terhelő "szolidaritási" különadó bevezetése volt. Társaságok esetében a 4%-os különadó bevezetése drámaian visszavetette a versenyképességet, különösen ha számításba vesszük, hogy az átlag társasági adókulcs 12% körüli volt (köszönhetően a társasági adóalap- és adókedvezményeknek), vagyis arányait tekintve a növelés nem 25%, hanem jóval magasabb volt. A társasági különadó különösen vitatható abból a szempontból is, hogy a társasági adókedvezményeket élvező adózókat is érintette, annak ellenére, hogy típusát tekintve a társasági adóval azonos.
Magyarország tőkemegtartó képességének javítása és a gazdaság további fehérítése érdekében egyaránt javasolt az osztalékadó csökkentése, melyet egyébként is a 20%-os társasági adó és különadó, valamint a 2%-os iparűzési adó figyelembevételével együtt kell vizsgálni. Egy túlzottan magas osztalékadókulcs a bevételek eltitkolására ösztönöz, annak pedig egyenes következménye a társasági adó és különadó alapjának, valamint az iparűzési adóalapnak a csökkenése. Az osztalékadó kulcsának mérséklése tehát csökkentené a bevételek eltitkolásának arányát, ezáltal pótlólagos adóbevételeket teremthet.
A vállalkozások részéről régóta a legvitatottabb adónem a helyi iparűzési adó, egyrészt mert a veszteséges vállalkozásokat is sújtja, és az induló vagy külső finanszírozásra szoruló vállalkozásokat különösképp hátrányos helyzetbe hozza, másrészt mert nem szektorsemleges, és a szolgáltató cégek esetében kifejezetten a bevételt adóztatja. Versenyképességi szempontból vitathatatlanul az egyik legkárosabb adónem, hiszen legnagyobb arányban éppen a nagyobb számú munkavállalókat legálisan foglalkoztató vállalkozásokat, az innovációba, kutatás-fejlesztésbe fektetőket, beruházókat terheli. Ráadásul az adónem adminisztrációja, beszedése, ellenőrzése is korszerűtlen, a hatósági rendszer kialakítása a legkevésbé sem költséghatékony, és számtalan jogbizonytalanságot okoz. Hosszabb távon a megszüntetése, s így az önkormányzati finanszírozás más adónemekkel történő biztosítása megkerülhetetlen.
Mind a vállalkozások, mind az adóhatóságok adminisztrációját jelentősen megterheli minden egyes addicionális adónem fenntartása, míg az ezzel szembenálló bevételek nem feltétlenül vannak arányban az adminisztráció okozta ráfordítással. A kis adók közül is a versenyképességet leginkább befolyásoló adónemek megszüntetését támogatjuk leginkább, ezek az innovációs járulék, kulturális járulék, szakképzési hozzájárulás és rehabilitációs járadék. Ezen adónemek kivezetése az ott biztosított ösztönzők, kedvezmények esetleges más adónemekbe történő átvezetésével lehet javasolt.
