Juhász Attila egy fővárosi agglomerációban működő építőanyag-kereskedő szemszögéből modellezve a piaci helyzetet arra jutott, hogy az útdíj emelkedése, az új szakaszok fizetőssé tétele és a jövedéki adó emelése összességében januártól átlagosan 2 százalékos addicionális áremelést eredményez az építkezés helyszínére szállított építőanyagok árában.

A modell figyelembe veszi azt is, hogy az építőanyag általában nem egy, hanem két utat tesz meg; először – egész kamionos kiszerelésben – a gyártótól a kereskedő telephelyére kerül, sok esetben külföldről, tehát akár több száz kilométert is megtesz az országhatáron belül. Innen – kisebb tételekben, komissiózva és rövidebb utakat megtéve – szállítják az anyagokat az építkezésekre az ütemezésnek megfelelően.

Juhász Attila szerint a fuvardíjak emelkedését a gyártók és a kereskedők kénytelenek áthárítani, mivel a csökkenő kereslet, és ennek eredményeként a forgalom – jellemzően 30 százalékos – tavalyi visszaesése már annyira megnehezítette a helyzetüket, , hogy nem tudnak több veszteséget bevállalni.  

A számítások szerint a gyártótól a felhasználóig tartó út fuvardíjai a változások miatt összességében és átlagosan 16 százalékkal emelkednek 2024 első hónapjában. Ezt a költségnövekedés az árakba beépítve átlagosan 2 százalékos addicionális áremelési hatás adódik valamennyi kiszállított építőanyagra vetítve. „Ez egy átlagos érték, a tényleges áremelés termékenként nagyon eltérő lehet. A végső ár kialakulásában meghatározó az áru értéke, tömege és térfogata, hiszen minél értékesebb a termék, annál kisebb a szállítási díj súlya a végső árban, és fordítva; a tömegtermékek (pl.: térkő, falazóanyag, tetőcserép) esetében, amelyek a forgalom gerincét adják a fuvardíjak akár 15-20 százalékos súlyt is képviselhetnek a felhasználónál érvényesülő árakban, így ezeknél az áremelkedés mértéke is nagyobb lehet.