A vizsgált régiós országokhoz képest Magyarország devizaadóssága magasnak számít. A 22,8 százalékos devizaadósság arány jóval meghaladja Csehország 3 százalékos értékét, Romániában 31 százalék volt ugyanez az arány (Szlovákia és Németország az eurozóna tagja). A magyar helyzetet ugyanakkor kedvezőbbé teszi a devizatartalék nagysága. A 22,9 százalékos devizatartalék nagyjából megegyezett a devizaadósság arányával, így fontos biztonsági tartalékot jelent. Romániában ezzel szemben a devizaadósság 31 százalék volt, miközben a devizatartalék mindössze 16 százalékot tett ki a GDP arányában. A helyzetet tovább árnyalja, hogy a nemzetközi hitelminősítők a vizsgált országok közül a magyar államadósságot ítélik meg a legkedvezőtlenebbül. Ez magasabb finanszírozási költséget és nagyobb kockázati prémiumot jelent.

Összességében Magyarország számára továbbra is fontos kérdés a devizaadósságból eredő sérülékenység kezelése. A forint árfolyamának változása közvetlenül hat az államadósság forintban számított terhére, miközben az államháztartási hiány, a finanszírozási költségek és a befektetői bizalom is visszahat az ország kockázati megítélésére. A megfelelő devizatartalék, a finanszírozási szerkezet alakítása és a fiskális, illetve monetáris politika hitelessége ezért egyaránt fontos eleme a stabilabb adósságfinanszírozásnak. Különösen igaz ez most, amikor a külföldi kézben lévő forint állampapírok aránya mindössze másfél év alatt ugrott fel kb. 19 százalékról 25 százalék fölé. (GKI)