2026 első negyedévének végén a magyar államadósság a GDP 77,9 százalékát tette ki. Ebből a devizában denominált rész 33 százalék volt, vagyis a GDP 25,7 százaléka. Emellett a forintban kibocsátott állampapírok közül mintegy 25 százalék volt külföldiek kezén, ami körülbelül 10 000 milliárd forintot jelentett. A két tétel együtt azt eredményezte, hogy a külföldi hitelezőkkel szembeni tartozás a GDP 36,5 százalékát érte el.

A magyar államadósság devizaadóssága (milliárd forint) és aránya az államadósságból, 2009–2025 (százalék)

Forrás: ÁKK éves jelentés

Az árfolyam romlása a befektetői megítélésre is hatással van és növeli az állam finanszírozási költségeit. A magyar állampapírok kockázati felára ennek fontos mutatója. A magyar 10 éves állampapírhozamok német hozamok feletti felára 2014 és 2021 között jellemzően 300 bázispont körül alakult. A megugró hazai inflációval, a monetáris politikai szigorítással, valamint a romló nemzetközi és hazai pénzpiaci környezettel és befektetői megítéléssel párhuzamosan azonban a különbség jelentősen emelkedett: 2022 őszére a német 10 éves állampapírhozamhoz viszonyított magyar felár 800 bázispont fölé került.

Ezt követően fokozatos javulás következett: a felár mérséklődött, és 2026 tavaszára ismét 200 bázispont körüli szintre szűkült. A javulás mögött több tényező is állt, köztük a magyar gazdaságpolitikai és pénzügyi kilátásokkal kapcsolatos befektetői megítélés javulása. Ebben szerepet játszott az európai uniós forrásokhoz való hozzáférés javulása, illetve az euró bevezetésének lehetőségével kapcsolatos várakozás is – ez utóbbi ugyanis hosszabb időtávon gyakorlatilag eliminálja a magyar eszközökben levő árfolyamkockázatot. Mindezek összességében mérsékelték a magyar állam finanszírozási és nemfizetési kockázatával kapcsolatos befektetői aggodalmakat is. Mindebben az államháztartás helyzetével és az adósság finanszírozási szerkezetével kapcsolatos javuló várakozások is fontos szerepet játszottak.