A Wizz Air vezérigazgatója szerint az emberek mobilitási igénye vissza fogja állítani az utazási kedvet, de sokkal inkább bízik a hosszú távú talpra állásban, mint a rövid távúban, úgy véli, a légiközlekedési iparág talán 2024-25-re jut újra a 2019-es szintre - írta a Magyar Nemzet kedden.
A koronavírus-járvány tavaly márciusi kitörése óta a Wizz Air elégetett egymilliárd dollárt, és változatlanul rakják a máglyára a pénzt, hiszen többféle veszteséget kénytelenek elkönyvelni - mondta, hozzátéve: az üzleti konstelláció szélsőségesen negatív, de ez senkit sem érdekel, csak az, hogy a pandémia utáni átrendeződésben ki milyen piaci pozíciókat fog szerezni. Gyakorlatilag mi vagyunk az egyetlenek, akik változatlanul invesztálunk, bővítjük a repülőgépflottánkat, és az egész iparágban nekünk a legmagasabb a likviditásunk. A befektetőknek mi vagyunk az egyik ritka reménysugár - fogalmazott.
A válság hozta változásokról szólva Váradi József kitért arra: egy évvel ezelőtt azt mondta volna, hogy a Wizz soha nem fog cargózni és Amerikába repülni, ehhez képest tavaly március-áprilisban csak cargóztak és Amerikába repültek. A jelzett periódusban a cég 130 cargójáratot hajtott végre csak Magyarország és Kína között, egész Kelet-Európának ők szállították a maszkokat és a lélegeztetőgépeket, és jelentős szerepet játszottak az Egyesült Államokban rekedt magyarok repatriálásában.
A közeljövő nagy lehetőségéről, a brassói reptérnek a székelyföldi idegenforgalom fellendülését is feltételező megnyitásáról kijelentette: a Wizz az első odarepülők között lesz, csak készüljön el végre a légikikötő. A repülőtérnek egyértelműen van létjogosultsága, Románia pedig stratégiai piac. Minden berepülési, illetve kapcsolódási lehetőséget követünk, és megtanultuk a leckét: a fejlődő országokban, piacokon az egyetlen kitörési pont az olcsón árazott infrastruktúra kialakítása - fogalmazott a vezérigazgató.
