Magyarországon 2005 óta stagnál a foglalkoztatás a kis- és közepes vállalkozásoknál (kkv), és számuk sem emelkedett; a kisvállakozók helyzetét jellemző mutatók többsége javult, de nagy többségük az uniós átlag alatti, a közigazgatás hatékonysága az egyetlen index, amely meghaladja azt - állapítja meg az Európai Bizottság hétfőn közzétett jelentésében.
Magyar Péter lenne jobb a gödörben lévő magyar gazdaságnak vagy Orbán Viktor?
Nem lesz baj abból, hogy a nyugdíjmegtakarításokat ingatlancélra is el lehet költeni?
Online Klasszis Klub élőben Felcsuti Péterrel!
A jelentés az úgynevezett kisvállalkozói intézkedéscsomag (Small Business Act, SBA) által meghatározott 10 mutató alapján azt állapítja meg, hogy "Magyarország a felzárkózó országokra jellemző profillal rendelkezik". A dokumentum szerint tízből két mutatóban romlott a magyarországi helyzet, nyolcban fokozatos javulás állapítható meg, de Magyarország helyzete ezekben is - egy kivétellel - elmarad az uniós átlagtól.
A kivételt a közigazgatás hatékonysága jelenti. Ezen a területen a magyarországi helyzet több szempontból jobb, mint az uniós átlag. Magyarországon jóval gyorsabban lehet vállalkozást indítani, mint általában az EU-ban, a költségek pedig vagy alacsonyabbak, vagy alig magasabbak az uniós átlagnál. A jelentés hiányolja, hogy a vállalkozások által igénybe vett legfontosabb 8 közszolgáltatásnak csak a fele érhető el interneten keresztül, míg az EU-ban átlagosan 89 százalékuk - írja a jelentés alapján a Magyar Távirati Iroda.
Még mindig Magyarországon az egyik legnehezebb a kkv-k helyzete az EU tagországok között
A 27 uniós tagállam viszonylatában utolsó helyre került Magyarország a kormányzati szabályozás általános terhének nagysága miatt aszerint a mutató szerint, amely az állam által meghatározott vállalkozói környezetet hivatott bemutatni. A jelentés ugyanakkor megjegyzi, hogy az ehhez a mutatóhoz felhasznált adatok nem frissek, 2008-ból származnak, a kormányzat pedig "a 2011-ben elfogadott Széll Kálmán Terv keretében a kkv-k képviselői és a nemzeti hatóságok segítségével azonosítja a kkv-kat sújtó adminisztrációs nehézségeket".
A kitörés még várat magára
Nem mutat változást az OTP KKV Konjunktúra Indexe: értéke pontosan megegyezik az egy évvel ezelőtt mért negyedéves adattal, 42,2. A Policy Agenda által készített felmérés szerint a kis- és középvállalkozások vezetői szerint még várat magára a gazdaság fellendülése. Az elmúlt év elején bizakodó volt a hangulat a hazai gazdaság jelentős részét magába foglaló kkv szektorban, ezt mutatta az akkor mért 50 százalék fölötti OTP KKV Konjunktúra Index érték. 2011. IV. negyedévi visszaesést követően elindult egy lassú emelkedés, amely trend az előző negyedévhez képest megtört, és 42,2 százalékkal újra visszaért a 2011. IV. negyedévi index értékhez. A cégvezetők 60 százaléka szerint a következő félévben romlani fog a magyar gazdaság helyzete, ez ugyanakkor jobb adat, mint egy éve (2011. IV. negyedév: 64%), de az előző negyedévhez képest némileg pesszimistább (2012. III. negyedév: 56%).
Szintén a helyzet romlását állapította meg az Európai Bizottság a közbeszerzések terén. A testület méltatja, hogy Magyarországon a közbeszerzésen elnyerhető pénzeknek az uniós átlagnál jóval nagyobb hányadát nyerik el kis- és közepes vállalkozások. A mutatót ugyanakkor az húzza le, hogy míg az uniós országok átlagában a közbeszerzések csaknem háromnegyedéhez elektronikus, internetes szolgáltatás kapcsolódik, Magyarországon ez csak a közbeszerzések 28 százalékánál van így.
A jelentés ismerteti, hogy Magyarországon a vállalkozások 99,9 százaléka kkv, amelyek a gazdaság teljes hozzáadott értékének 53,8 százalékát adják, és a magánszférában, a pénzügyi szektoron kívül dolgozó alkalmazottak 72,7 százalékát foglalkoztatják. A mikrovállalkozások az üzleti szektor 36 százalékát teszik ki - írja a jelentés. "A kormány továbbra is aktív kkv-politikát folytat, de néhány intézkedés káros hatással lehet a kkv-kra" - állapítja meg az Európai Bizottság.
Kicsit javuló kilátások
Az 500 hazai mikro-, kis- és középvállalkozás vezetőinek megkérdezésén alapuló K&H kkv bizalmi index 5 pontos növekedést követően jelenleg -30 ponton áll. A fogyasztói bizalmi index értékével ez alkalommal ellentétesen mozgó kkv bizalmi index esetében számottevő, 10 pont feletti emelkedés figyelhető meg a gazdaságpolitikával, közterhekkel, vállalati hitelkamatokkal és a szállítókkal kapcsolatos kilátások tekintetében. A gazdaságpolitika és a közterhek megítélésének javulása annak köszönhető, hogy az eddigi negatív várakozások mérséklődni látszanak, míg az alapkamat csökkenésével összefüggően a vállalati hitelkamatok csökkenését valószínűsítik a cégvezetők.
A kkv-k számát tekintve a Magyarországról szóló jelentésből kiderül, hogy a 2005-ös bázisévhez képest 2010-ig egy-két százalékos hullámzás tapasztalható; 2006 végéig csökkent a kkv-k száma, majd emelkedni kezdett, a 2008-as pénzügyi válságot követően ismét csökkent, majd 2010 elején a jelenlegi szinten stabilizálódott. A hozzáadott érték tekintetében a jelentés megállapítja, hogy 2005-ben és 2006 elején még az uniós trenddel egybevágóan gyarapodott a magyar kkv-k által megtermelt hozzáadott érték, 2006-ban viszont Magyarország jelentősen lemaradt: a pénzügyi válság előtti utolsó időszakban az uniós kkv-k átlagosan a 2005-ös hozzáadott érték valamivel kevesebb mint 140 százalékát termelték, addig Magyarországon a kkv-k az összes hozzáadott értéket tekintve csak 20 százalék alatti növekedést mutattak ugyanebben az időszakban. A különbség a jelentésben található adatok tanúsága szerint csökkent ugyan, de nem szűnt meg.
Az Európai Bizottság megállapítja, hogy az uniós kkv-k válaszúthoz érkeztek, talpra állításukhoz további kormányzati segítségre van szükség. "A kkv-kban rejlik a lehetőség, hogy beindítsák a növekedést Európában" - vélekedett a bizottság közleménye szerint Antonio Tajani, a bizottság vállalkozáspolitikáért felelős tagja.
A testület közleménye kitér arra, hogy egyedül Németországban és Ausztriában teljesítettek olyan jól a kkv-k, hogy mind a hozzáadott érték, mind a foglalkoztatás tekintetében sikerült túlszárnyalniuk a 2008-as válság előtti szintet. Egyedül a kkv-k által megtermelt hozzáadott érték területén egyébként a 27 uniós tagállam közül mindössze nyolcban haladja meg a jelenlegi szint a válság előtti utolsó időszakét, és összesen négy olyan ország van, ahol a kkv-k több embert foglalkoztatnak, mint a válság előtti időszakban. A bizottság megjegyzi, hogy a finanszírozási lehetőségek a legtöbb tagállamban romlottak; sok vállalkozás nem jut hozzá az igényelt hitelekhez, az üzleti környezet pedig tagállamonként rendkívül különböző.
Nagyot zuhant a versenyképességünk
Hatalmasat zuhant Magyarország gazdasági vonzereje, versenyképessége egy év alatt. A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe szerint hazánk a legtöbb helyet esve csaknem az utolsó helyen áll Európában. A hírt a Világgazdasági Fórum magyar kutatópartnere a Kopint-Tárki közölte. A Nemzetgazdasági Minisztérium szerint éppen a küzdelmes munkát igazolja a lista. Rendkívüli mértékben romlott Magyarország nemzetközi versenyképessége az elmúlt év során. Míg hazánk tavaly a 48. helyet foglalta el a világ országainak rangsorában, addig idén 12 helyet rontva, jelenleg a 60. Ezzel az EU 27 országa közül a 23. legversenyképesebb tagállam. Régiós versenytársaink közül Csehország a 39. (38.), Lengyelország a 41. (41.), Szlovénia az 56. (57.), Szlovákia pedig a 71. (69.). A világ legversenyképesebb állama idén is Svájc, majd Szingapúr, Finnország, Svédország és Hollandia következik. Németország a hatodik, míg az EU leggyengébb versenyképességi mutatóival rendelkező tagállama Görögország, amely idén 95. (90.). (Zárójelben a tavalyi helyezés áll.)
