A telekpiacon napjainkra nemcsak a fővárosban és közvetlen agglomerációjában, de -- a vállalkozói lakásépítés vidéki beindulásával -- a nagyobb városokban is jócskán beszűkült a piac, így az elmúlt néhány évben túlkereslet volt érezhető. Ez a négyzetméterárakat is feljebb vitte: a folyamatos árnövekedés három-négy éve szinte negyedévente nyomon követhető. Mértéke -- a GKI adatai szerint - általában elérte éves szinten a 8-12, olykor pedig akár a 16%-ot. Eredményeként - egyes piacelemzők szerint -- a fővárosi kínálati árak 2000-től négyzetméterenként több mint 300%-kal emelkedtek.
Budapest telekpiacán - a forgalmazók szerint -- az árak és a keresettség szempontjából ugyan több mint egy évtizede változatlanul a budai oldal áll az élen, ám az itteni beépíthető területek fogyásával, az árak rohamos emelkedésével a kereslet területileg egyre jobban kitolódott, illetve más, pesti területekre tevődött át. Azon ingatlanfejlesztők érdeklődése például -- akik a budai belső kerületekben lévő kisméretű, gyakran méregdrága parcellákon megvalósítható, csupán néhány lakásszámú beruházást nem tartották eléggé kifizetődőnek -- az évek folyamán egyre inkább a III., IV., VII., VIII., IX. és a külső, közte XVI., XVIII., XX. pesti kerületekbe tevődött át, ahol egyrészt a parcellák nemcsak olcsóbbak, de jobb megtérülésű lakásprojektek valósíthatók meg rajtuk. Alátámasztani látszik ezt, hogy Buda több kerületében jelenleg is számos, csupán néhánylakásos társasház-beépítésre alkalmas területet kínálnak hosszabb ideje, viszonylag borsos áron. Persze -- a szakemberek szerint -- ahhoz, hogy egy-egy hasonló telekingatlanra hosszabb idő elteltével sem akad vásárló, az is hozzájárul, hogy idén közel egyharmadára esett vissza az új lakások iránti kereslet, így várhatóan a beruházók is visszafogják fejlesztéseiket, a tavalyi lakástámogatási szigorítások hatására pedig a magánépítkezői kedv is lanyhult. (A magánszemélyek által épített lakások aránya idén 65%-ról 59%-ra esett vissza.) Ez természetesen egyelőre csak a telket keresők számában érezhető, az építési engedéllyel már rendelkezők várhatóan még idén tető alá hozzák családi otthonukat, így az éves új lakásszám lehet, hogy rekordot dönt.
A konkrét fővárosi kínálatot nézve Buda frekventált (II., XII.) kerületeiben, üres terület alig akad, van viszont a kínálati palettán több, a hatvanas-hetvenes években épült ikerházas -- négylakásos társasház kialakítására (is) alkalmas - telek 170-200 millióért. Szintén a XII. kerület Moha és Irhásárok utcákban várnak vevőre beépíthető örökpanorámás parcellák 45 ezer forintos négyzetméteráron, míg a II. kerületi Völgy utcában egy 1400 négyzetméteres ősfás ingatlan kínálja magát, 84 millióért. A II./A kerületben ennél jóval bőségesebb a kínálat, aminek az is oka, hogy a túlzsúfolt bevezető utak miatt némileg visszaesett a kereslet az itteni ingatlanok iránt. Hidegkút Ófalu részén, ahol sok az öregházas telek, a négyzetméterárak átlag 30-35 ezer forint, míg a jobb adottságú, panorámásaké 40-50 ezer forint között mozognak. Ez utóbbi négyzetméterárak főleg a Hidegkút-Máriaremete közötti háromszögre, valamint Ady- és Budaligetre jellemzők, ahol több, szép fekvésű beépíthető területet árulnak. Van közöttük a francia iskolához közeli, 1000 négyzetméteres 42 millióért, ősfás, panorámás 800 négyzetméteres 50 millióért, valamint 1100 négyzetméteres összközműves, 49 millióért.
Ennél jóval mélyebben kell a zsebébe nyúlni annak az építési telket keresőnek, aki Buda legfrekventáltabb részein szeretné felépíteni otthonát. Ezek közé tartozik egyebek mellett a Rózsadomb és a Szabadság-hegy is, ahol nem sok -- többnyire bontható házzal kínált -- terület van a piacon. Itt a négyzetméterárak igen borsosak: 80-100 ezer forint között szóródnak. Az utóbbi időben -- az ingatlanszakemberek tapasztalata szerint - a fejlesztő cégek és a magánépítkezők is "felfedezték" Óbudát, amihez egyebek mellett hozzájárult az angol iskola ideköltözése is, melynek révén a terület a II/A szintjére értékelődött fel. Sokan - közte külföldiek -- keresnek ezen a részen beépíthető parcellát, melyekért a helytől, telekmérettől, fekvéstől, a beépíthetőségtől függően négyzetméterenként 35-50 ezer forintot kell letenni. Keresett budai részek még a XI. kerületnek a XII.-kel határos (például Törökbálinti úti) területei, ahol a jó adottságú telkek négyzetmétere 60-80 ezer forintba kerül, míg a XXII. kerület kiemelt részén, a Rózsvölgyben, 40-50 ezer forintos négyzetméterárral kell a vásárlóknak kalkulálni.
A főváros pesti oldalán ma is Zugló a legnépszerűbb, ahol a zöldövezeti, jó adottságú házhelyek négyzetméteréért akár 40-50 ezer forint közötti árat is elkérnek. Ebben a kerületben azonban kevés az üres terület, így többnyire lebontásra váró, romos lakóépülettel együtt kerülnek piacra, míg a város külsőbb részei -- a XVI., XVII., és XVIII. kerületek - 15-28 ezer forint között mozgó négyzetméteráraival a szélesebb vevői kör számára is elérhetők.
A közvetlen fővárosi agglomeráció települései, köztük Budaörs, Budakeszi, Törökbálint és Solymár az elmúlt 10-15 év a folyamatos vásárlói érdeklődés nyomán - még ha nem is érte el - árban lépést tartottak a főváros budai területével. Mára ezekben a kisvárosokban a közművesítetlen telkek négyzetméterára is eléri 18-20 ezer forintot, míg a jó helyen fekvő, megfelelő méretű, panorámás, közművekkel ellátott építési telkeké 28-45 ezer forint között mozog, sőt egy-egy kiemelt adottságú parcella csak ennél jóval magasabb áron szerezhető meg.
Az agglomeráció külsőbb településein - Biatorbágy, Budajenő, Diósd, Tinnye, Piliscsaba, Pécel, Vecsés, Páty, Fót -- azon túl, hogy jó a megközelíthetőségük közúton és tömegközlekedéssel egyaránt, ennél olcsóbbak a házhelyek: 8-22 ezer forint/négyzetméter között mozog a négyzetméterár.
Az ország nagyvárosaiban, ahol az elmúlt években -- ha nem is hasonló mértékben, mint Budapesten, szintén emelkedtek a telekárak -- idén szintén érezhetően visszaesett a forgalom. Az árak országrésztől, várostól, helytől és számos egyéb adottságtól függően széles skálán mozognak. Kaposvárott például 6800, Pécsett 12 ezer, Esztergomban pedig 11 ezer forint/négyzetméteráron kínálják a közműves házhelyeket. Sopronban a helyi forgalmazóktól kapott adatok alapján a kisebb méretű parcellák négyzetméterára 8800-12 ezer forint között mozog, az átlag négyzetméterár pedig 10 500 forint körül van, míg a nagyobb, akár lakóparki fejlesztésre alkalmasaké 5600-25 ezer forint között szóródik. Győrben, Szombathelyen 4800-18 ezer forint közötti négyzetméteráron tartják magukat a közművekkel ellátott építési területek, míg Miskolcon, ahol alig van szabad beépíthető terület, 10 ezer forintról indul felfelé, a főleg lebontásra váró épületekkel együtt piacra dobott házhely négyzetmétere.
