Az ipari termelés dinamikája immár egy éve látványosan lassul. Míg 2000. első három negyedévében a növekedési ütem (az előző év azonos időszakához viszonyítva) 20% körüli volt, a IV. negyedévben 15%-ra, idén az I. negyedévben 10%-ra, a II. negyedévben 5%-ra lassult, júliusban pedig már egyenesen 0,8%-kal csökkent. Ez az abszolút visszaesés minden bizonnyal csak átmeneti, de az ipari növekedés az év egészében így is csak mintegy harmada lesz a tavalyinak.

Az ipar belföldi értékesítése az első hét hónapban mindössze 1%-kal nőtt, az export 13,1%-kal emelkedett. Ezen belül a vámszabad-területek exportja továbbra is átlagon felüli (14,8%), bár a korábbinál kisebb mértékben haladja azt meg. A kiviteli dinamika azonban hónapról-hónapra kisebb. A nyugat-dunántúli régióban 7,5%-kal csökkent az ipari termelés, a többi körzetben nőtt, különösen a közép-dunántúli és észak-magyarországi körzetben (18% körül). Az építőipar a tavalyinál jóval gyorsabban fejlődik.

A külkereskedelmi forgalom idén is dinamikusan, de a tavalyinál jóval kisebb és folyamatosan lassuló ütemben bővül. Az import növekedési üteme júliusra beérte az exportét, s a következő hónapokban minden bizonnyal meg is haladja azt. Ennek következtében a külkereskedelmi deficit gyorsuló ütemben emelkedik, az I. félévi 2 milliárd euró után a II. félévben 3,3 milliárd eurót, az év egészében 5,3 milliárd eurót tesz ki. Az eddig rendkívül kedvezően alakult folyó fizetési mérleg részben ennek, részben az idegenforgalom megtorpanásának, s különösen a növekvő profitkivitelnek a hatására az őszi-téli hónapokban erőteljesen romlani fog, s hiánya az év egészében eléri a 2,5 milliárd eurót. A működőtőke-beáramlás második félévi várható negatív egyenlege mindenekelőtt a Westel Matáv által történő megvásárlásának statisztikai következménye.

A havi infláció július után augusztusban is mérséklődött, s a májusi 10,8%-os csúcsnál jóval kisebb, csak 8,7% volt. Az év végéig további, kb. 8%-ra történő csökkenés várható, éves átlagban azonban az infláció alig lesz kisebb a tavalyinál. A reálkeresetek az első hét hónapban 4,4%-kal emelkedtek. A kiskereskedelmi forgalom 5,7%-kal nőtt, a megtakarítási ráta igen alacsony, de augusztusban kiemelkedő mértékű volt a lakosság pénzügyi megtakarítása.

A GDP növekedése idén csak 4% körüli lesz, de ez is azt jelenti, hogy fennmarad a magyar gazdaság utóbbi években megszokott, évi mintegy 2 százalékpontos előnye az euró-övezet növekedési üteméhez képest. A működőtőke-beáramlás és az üzleti beruházások visszafogottsága, a tőzsde gyengesége is arra figyelmeztet, hogy a növekedéslassulás tartóssá válhat.