A nagy várakozással kísért, 15 évre szóló kormányzati lakáskoncepció – bár egyes elemei már korábbról ismertek – máris vitákat váltott ki. Néhány szakember a pontos célok érdekében tett konkrét, határozott lépések megjelölését hiányolja, míg más szervezet éppen a meghozott – számára hátrányos -- döntéseket kifogásolja. A társadalmi vita azt a célt szolgálja, hogy az elkövetkező hónapokban a lakásszektorral kapcsolatban lévő érdekképviseleti, szakmai szervezetek, egyesületek -- akiknek egyébként a koncepció kidolgozásakor figyelembe vettük a javaslatait – véleményezzék az elkészült NLP tervezetet. – jelentette ki Csabai Lászlóné, lakásügyi kormánymegbízott, aki szerint az első elhangzott kritikák között jogos felvetések és személyes indíttatásúak egyaránt vannak. Szerinte néhány szakmai szervezet elsősorban a mind nagyobb volumenű építőanyag-eladásban, s nem abban érdekelt, hogy egy-egy családnak, rétegnek megoldódjon a lakásproblémája. Bár az új otthonok számának növelése a kormány programjában is fő hangsúlyt kap, a jelentős mennyiségű lelakott, rossz állagú lakóépületek felújítása, lakhatóvá tétele legalább annyira fontos, mint az új lakások építése. Az adatokból ugyanis kiderül: a felvett, államilag támogatott hitelek (melynek összege az elmúlt év végére közel 600 milliárdra nőtt), tavaly mindössze 17%-át fordították új lakás építésére, 19%-át felújításra, 64%-át pedig használtlakás-szerzésre. Az, hogy a felújítások beindultak ugyan pozitívum, de az arányok ily mérvű eltolódása a használtingatlan-vásárlás javára már nem az. – véli a képviselőasszony.

A másik éles kritikai észrevétel a Lakásszövetkezetek és Társasházak Országos Szövetsége (LOSZ) részéről hangzott el, mégpedig annak kapcsán, hogy az idén januártól életbe lépett áfatörvény szerint a lakóingatlan-kezelési tevékenységet is áfa terheli, ami jelentősen megnöveli a szövetkezetek terheit. Ezzel kapcsolatban Csabainé elmondta: a napokban olyan döntés született, hogy egy módosító indítvány beadásával a lakásszövetkezetek egy év haladékot kapnak az áfa-törvény bevezetésére. Mivel minden tevékenységet áfa terhel, ez alól nem lehet kivétel az ingatlangazdálkodás sem, abban viszont igaza van a szervezetnek, hogy a több mint 50 áfa-mentes tevékenységből januártól csak mintegy fele került be az áfa-körbe, így egyelőre ők is kimaradnak: 2004-ig ez az adófajta őket sem terheli. Ugyanakkor a korábbi, kifogásolt döntésben célzatosság is volt, hiszen a korábbi lépéssel a lakásszövetkezetek, amennyiben például lakást építenek, s azt bérbe adják – amit egyébként szándékként meg is fogalmaztak – áfa-visszaigénylőkké is válnak.

A kormány egyébként öt pillére állította lakásprogramját, amely az „Otthon Európában” nevet viseli. A mostani támogatások többsége továbbra is megmarad, ám az egyes elemeinél – annak érdekében, hogy az alacsony jövedelmű családok is bekapcsolódhassanak – kisebb-nagyobb módosításokra van szükség. Az államilag támogatott jelenlegi hitelrendszeren belül például olyan változást terveznek, hogy az első lakás szerzésekor megmarad a mostani kedvezmény, a második lakás esetén azonban csökken a támogatás mértéke. Ugyanakkor a kiszámíthatóság jegyében már a jövő évi költségvetésben megfogalmazzák: 1% inflációcsökkenéshez hány százalék állami kamattámogatás tartozik. Így automatikussá, és mindenki számára kalkulálhatóvá válik az igénybe vehető támogatás mértéke. A másik alapelv, amire törekszik a kormány -- amit szintén jövőre szeretnének bevezetni --, hogy a lakáshoz kapcsolódó állami (adókedvezmény és kamat)-támogatások mértéke ne legyen több, mint a lakáshoz kapcsolódó adóbevételek. A gyermekek után járó, vissza nem térítendő, a jövő évtől a már ismertetett mértékben tovább emelkedő lakáskedvezmény (szoc.pol) ettől függetlenül hosszú távon fennmarad, sőt a cél az, hogy mértéke inflációkövető legyen.

A Széchenyi-terv pályázatainál többnyire továbbra is megmaradnak a korábbi feltételek: így az önkormányzati bérlakás-, fecskeház-, nyugdíjasház is, kikerült viszont a programból a szociális otthon építésének a támogatása, mint más célú építési forma. Változás még, hogy a hasonló célú beruházásoknál csökken a vissza nem térítendő állami támogatás mértéke: a hátrányos helyzetű önkormányzatok esetében 80%-ról 60%-ra, míg a többi helyhatóság hasonló célú építkezését a korábbi 60-70% helyett 40%-kal támogatja az állam. A kieső állami források pótlására ugyanakkor belép az államilag garantált és támogatott banki hitel. Ezzel arra szeretnénk ösztönözni az önkormányzatokat, hogy a jövőben elsősorban használt lakások vásárlásával, a már meglévő objektumok (laktanyák, használaton kívüli intézmények stb.) lakássá felújításával -- amint arra számos példa akad -- bővítsék bérlakás-keretüket.

A bérlakásépítésbe bekapcsolódó vállalkozókat, non-profit és egyéb szervezeteket 20%-nyi, vissza nem térítendő állami támogatással, illetve hosszú távú, akár 20 évre szóló, államilag garantált kedvezményes hitellel tervezik segíteni; s amennyiben az elkészült bérlakásokat az önkormányzaton keresztül adják bérbe, a tervezetbeli javaslat az, hogy kapjanak hozzá lakbértámogatást is, aminek alapja a módosított szociális törvény lesz. Hasonló rendszer már öt éve jól működik Debrecenben, ezért a NLP elfogadása esetén erre az alapelvre épülve dolgozzák ki a rendszert. A piaci alapú bérlemények számának növelésére ugyanakkor fel kívánják használni a nyugaton már jól ismert public-private partnership (PPP) technikát is. E sajátságos finanszírozási-fejlesztési szisztéma első példái a Nyíregyházára és Debrecenbe tervezett 500-500 férőhelyes kollégiumok, amelyek megvalósítását az oktatási minisztérium indította el. Várhatóan még idén elkezdődnek a vállalkozói alapon épülő és működtetett beruházások, melyek fenntartásához az érintett cégek a diákok után lakbértámogatást fognak kapni. Ezek a létesítmények várhatóan jótékony hatással lesznek a városok bérleti piacaira is: a számítások szerint azzal, hogy 500 diák bekerül például a nyíregyházi új kollégiumba, várhatóan 5%-kal csökkennek a helyi lakásbérleti díjak.

Ugyancsak a tervek között szerepel, hogy az állam – a piacszabályozás érdekében -- a Magyar Fejlesztési Bankkal 10 ezer bérlakást épít fel, amelyeket működtetésre akár az önkormányzatoknak is át lehetne venni, valamint a privatizált, volt önkormányzati bérlakások egy részének a visszavásárlása is. Ez utóbbihoz azonban az érintett önkormányzatoknak állami támogatást kell biztosítani, ezért – bár már jelenleg is megjelenik a pályázatban – jövőre be szeretnék vezetni, hogy használt lakás visszavásárlásához ugyanúgy kaphatnak a helyhatóságok állami forrást, mint újak építéséhez.

A lakástakarék-pénztárakkal kapcsolatban nincs változás a kormány korábbi bejelentéséhez képest: idén áprilistól az előtakarékoskodó pénztári tagok évi 36 ezer forintos állami támogatása (a 30 százalékos mérték meghagyása mellett) 72 ezerre emelkedik, melynek eredményeként az ideális, a legtöbb ügyfél által választott konstrukció szerződéses összege a mostani 1,3 millióról 2,6 millió forintra növekszik. Ehhez a jelenlegi havi 10 ezer forint helyett havi 20 ezret kell havonta előtakarékoskodni. Ugyancsak nő ekkortól az ltp-szerződést kötött társasházak és lakásszövetkezetek közös részeinek felújítási támogatása: a 2-4 lakásos társasházak 108 ezer, míg a 61-nél több lakásból állók akár évi 216 ezer forint állami forráshoz is juthatnak, amennyiben vállalják a vissza nem térítendő támogatás teljes kihasználásához az eddiginél nagyobb mértékű előtakarékosságot.

A panelprogram a kormány lakástervezete szerint 2004-ben indulna, s keretében 2006-tól évente mintegy 60 ezer lakást újítanának fel. A program megvalósításához összesen évi 120 milliárd forintra lenne szükség az állami és önkormányzati forrásokból, illetve a lakástulajdonosok saját tehervállalásából. Az elképzelés szerint a nyílászárók cseréjén, az épülethomlokzatok szigetelésén kívül támogatják az épületek közös helyiségeinek, a lépcsőházaknak, a lifteknek a felújítását, valamint a közművek cseréjét is. A program keretében a tervek szerint négy fokozatú állami támogatási rendszer működik a felújítások mértéke

szerint, így a legnagyobb arányú állami szubvenciót azok a

pályázatok fogják kapni, amelyek magukba foglalják a panelházak

közötti játszóterek, parkok, parkolók és utak rehabilitációját is.

Ehhez kapcsolódik a városrehabilitáció felerősítése, aminek azért van nagy jelentősége, mivel ez az egyetlen olyan lakásterület, amelyre – ha több lakóépületet, azok környezetét, járdákat, parkokat újítanak fel – EU-források pályázhatók.

Mindennek, a programban megjelölt tervnek a megvalósításához a források biztosítása mellett feltétele néhány törvény – közte a társasházi, lakásszövetkezeti, lakástörvény, valamint lakbértörvény -- módosítása, illetve a társadalmi vita után a parlament jóváhagyása.





A lakásprogram pillérei

1.A különböző – társasházi, lakásszövetkezeti, illeték stb. -- szabályok módosítása, újak (lakbér-, az építési igazgatásról szóló törvény) meghozása.

2. A lakásépítések és –befektetések (bankok, befektetési társaságok, nyugdíjalapok) ösztönzése a bérlakás-beruházások, felújítások növelésére.

3. A lakáshoz jutás és az állami szociális támogatás rendszere. Összege nem növekedhet jobban, mint az adóbevételeké.

4. Kultúra, képzés, kommunikáció: tervezési stb. pályázatok, képzési rendszerek elindítása.

5. Minta bérlakás-telepek, lakás-visszavásárlással idősek számára lakóházak, valamint minta panelfelújítási projektek elindítása.





A vitaanyag